Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon

3. kép. Ma yüan: Virágzó barack-ág (1160-1225) (Faust-Surányi-Nyujtó 1998. 245.) 4. kép. Ani romjai - a legrégebbi barackmag lelőhelye (Surányi Dezső felv. 1986.) tudna a Déli hegy fenyőfájáról, / mely magában állva zúg az őszi szélbe! (Szerdahelyi István fordítása)

9

6 Hehn

9

7 - igaz, a távol-keleti kapcsolatokat nem is akarta feltárni -, meg sem említi a sárgabarack kínai származását. Ellenben kuriózum Groser (1895) teóriája.

9

8 Szerinte a tiltott fa (életfa) valójában a sárgabarack volt... A tappuach szó ilyen értelmezése alighanem nagy túlzás. Károli Gáspár" az életfát aranyalmának is fordította, s Cipruson és Nápoly környékén aranyalmának nevezik a sárgabarackot. A görögök feltehetőleg Nagy Sándor (Kr. e. 356-323) hadjárata idején

10

0 találkoztak először a sárgabarackkal. Fél évszázaddal később Theophrasztosz (Kr. e. 327-287)

101 már említi a fáját. Hellaszban gyümölcse nem kapott különösebb figyelmet, csak Epirusz vidékén honosították meg. A görög „közvetítés" (Európa felé) szerepe eltörpül az örmény hadjárat botanikai jelentősége mögött. Koch (1876)

10

2 szerint Lucullus és Pompeius

m az örmények elleni háborúban ismerte meg a barackot, amikor Szíria felől betörtek Örményországba a római légiók (Kr. e. 69-63). Ezért teljesen érthető, hogy Cato (Kr. e. 234-149),

10

4 Varró (Kr. e. 96 Li Taj-po 46. vers (Terebess Ázsia E-tár). 97 Hehn 1870. 417. 98 Groser 1895, cit. Löschnig-Passecker 1954. 46. 99 Károli: 1 Móz 2, 9 és Jel. 2, 7. 100 Koch 1876, cit. Nyujtó-Tomcsányi 1959. 12. 101 Surányi 1981. 49. 102 Koch 1876, cit. Löschnig-Passecker 1954. 39-40. 103 Surányi 1981. 49. 104 Cato 1966, cit. Löschnig-Passecker 1954. 40. 691