Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon

116-27)

10

5 és Vergilius (Kr. e. 70-19)

10

6 nem írhattak a sárgabarackról, hiszen termesztése csak később honosodott meg Itáliában. Plinius (Kr. u. 23-79) a História Naturalisban

10

7 az örmény alma (pomum armeniacum) és az örmény fa (armeniaca arbor)

m kifejezést használja, másutt viszont a praecoqua alak

10

9 olvasható: „a város (ti. Róma) közelében levő latifundiumokban a fák gyümölcsét 100 tallérért adják bérbe. Egy kajszifa többet hoz, mint a régiek legtöbb földje." Dioszkoridész (Kr. u. 50 táján)"

0 szintén a sárgabarack koraiságát hangsúlyozza, ez a szókép maradt meg Ae/ius-nál'

1' (6. sz.), majd a bizánci irodalomban is: prikokkia. Columella (Kr. u. 60 körül) a De coltura hortorum c. művében"

2 olvasható mondat bizonyosan barackra vonatkozik. Ekkor már mindkét (őszi- és sárga) barack volt Perzsiában: „ Tunc praecox bifera descendit ab arbore ficus, Armeniisque, et cereolis, prunisque Damasceni süpantur calathi, et pomis quae barbara Persis miserat, ut farra est, patriis armata veneris." Megjelenése Európában Továbbra is megválaszolatlan kérdés, hogy Európában és a Földközi-tenger medencéjének országaiban pontosan mikor és hogyan terjedt el a sárgabarack. Ez leginkább elnevezésének alakulásával követhető nyomon. Mint láttuk, Plinius

11

3 ugyan már említi a pomum armeniacum-ot, de használja a praecoces vagyis „korai gyümölcsök" nevet is, tehát együtt említi az őszi-és a sárgabarackot. Galenits (2. sz. vége)"

4 és Palladius (4. sz.)"

5 ugyancsak megkülönbözteti az örmény almát (Armeniaca) a praecocestő\, ami alatt a korai őszibarackot (Persica) érti. Diocletianus (Kr. u. 284-305) idején

11

6 hozott, és Szíriában sziklába vésett törvény a sárgabarackot praecoqua néven említi, ami az arab nyelvben bargug, al-barkuk lett. E név nyomon követhető - vele együtt a sárgabarack vándorútja - Észak-Afrikán keresztül Spanyolország és Dél-Olaszország irányába, és az olasz albicocco vagy a nyugat-európai Aprikose, apricot stb. nevekben. Kosztina nézete"

7 szerint az arbor praecox (korai fa) latin kifejezés formálta az utóbbi elnevezést. Bizáncban perikokkium néven ismerték e barackot"

8 (Aetius leírása) és ma is prikokkia a neve. Különböző utakon ért el a sárgabarack i. sz. 800 körül Nyugat-Európába. Hedrick szerint"

9 Itáliának volt meghatározó szerepe, még a 14. század közepén Angliába is innen került át. Észak-Amerikában 1720 105 Varró 1972, cit. Löschnig-Passecker 1954. 40. 106 Vergilius 1967. cit. Löschnig-Passecker 1954. 40. 107 Vergilius 1967. cit. Löschnig-Passecker 1954. XV. 10-13. 108 Vergilius 1967. cit. Löschnig-Passecker 1954. XV. 12. 109 Vergilius 1967. cit. Löschnig-Passecker 1954. XVII. 1. 110 Dioszkoridész, cit. Löschnig-Passecker 1954. 40. 111 Aetius, cit. Löschnig- Passecker 1954. 41. 112 Columella 10,403. Megtöltik a kosarat örmény almával, spitlingget. damaszkuszi szilvával és barackkal. 113 Plinius, cit. Surányi 1981. 49. 114 Galenus, cit. Löschnig-Passecker 1954. 40. 115 Palladius, cit. Surányi 1981. 49. 116 Löschnig-Passecker 1954. 40. 117 Kosztina 1936.31. 118 Aetius, cit. Surányi 1981. 49. 119 Hedrick 1938.215. 692