Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - KÜCSÁN JÓZSEF: Soproni szőlőbirtokosok és bortermelők 1810-ben

15. táblázat. A bőriparosok birtokában lévő szőlő és az általuk termelt bor mennyiségi összevetése, az egyes szakmák szerint 1 2 3 4 5 6 7 8 Kategóriák Lét­szám (fő) Birtok (kapa) Termés (akó) Szükségesnek ítélt terület (kapa) Felesleg (kapa) Hiány (kapa) Különbözet felesleg összesen (kapa) Cipészek 32 390,00 167,50 386,97 181,18 158,76 22,42 Csizmadiák 17 227,08 87,50 202,15 136,60 111,89 24,71 Kesztyűsök 2 24,00 ­­24,00 ­24,00 Kordoványosok 1 8,00 ­­8,00 ­8,00 Szíjgyártók 3 76,50 5,00 11,55 64,95 ­64,95 Szűcsök 10 411,50 92,50 213,69 264,12 66,31 197,81 Tímárok 10 385,33 112,50 259,89 169,53 62,35 107,18 Összesen: 75 1 522,41 465,(10 1 074,25 848,38 399,31 449,07 A 8., azaz „különbözet" oszlopban mutatkozó eltérések ellenben azt is jelzik, hogy azok között, akik akár kényszerből, 7 1 akár a nagyobb haszon reményében a bortermelésre adták a fejüket, már megfigyelhetünk különbségeket. A 7., azaz „hiány" oszlop jelentősen el­térő értékei megmutatják, hogy például a személyenkénti adatsorokban általánosan meg­figyelt kisebb birtokú, borászattal is foglalkozó cipészeknek a kifizetődő vállalkozáshoz jócskán nagyobb területeket kellett bérelniük, mint akár a szűcsöknek, vagy a tímárok­nak. Következésképpen esetükben a felesleg és a hiány értékeknek a 8. oszlopban, a „kü­lönbözet" oldalán mutatkozó pozitív értéke is alacsonyabb volt. 7 2 Abból, hogy ebben az 8. oszlopban minden esetben pozitív különbözetek (feleslegek) mutatkoztak, s a „kiajánl­ható felesleg" meghaladta az összes birtokállomány negyedét, 7 3 arra következtetek, hogy a bőriparosok zöme az adott esztendőben bérbe adható befektetési lehetőségként kezelte szőlőbirtokát, s ha tartott is saját kezelésben szőlőskertet, annak nagysága gyakorta nem haladta meg a saját fogyasztásra szánt bormennyiség előállítására elegendő területet. 74 Ezen az arányon még az a néhány birtok nélküli mester sem rontott számottevően, aki bérelt területen csak az éves, saját családi szükségletére elegendő bort termelte meg. Erre való figyelemmel, befejezésül érdemes még azt is megvizsgálnunk, hogy az egyénenként birtokolt bormennyiség hány termelőnél maradt a személyes/családi fo­gyasztás szintjén, illetve hány termelőnél érte el a „kereskedelmi mennyiség" mértékét (1. 16. táblázat). A vizsgált foglalkozási főcsoport esetében az összesített adatok mellett a személyi adatsorokat is áttekintve további érdekes megállapításokat tehetünk a birtokolt bormennyiség nagyságrendjét alapul vevő négy csoportban. Az egyesített jegyzékből ki­71 Mert szakmájukban valamilyen okból nem találtak egész évre biztos megélhetést. 72 Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a bőriparosok a szakmai főcsoporton belül kötöttek bérleti szerződéseket, a számítások iparágakra és egyes mesterségekre koncentráló szétválasztása a csoportosítás egy­szerűbb volta miatt történt. 73 A 449,07 kapa terület a bőriparosok adóztatott szőlőbirtokának a 29,5%-a. 74 Egy esztendő adatai alapján természetesen nem lehet azt kideríteni, hogy már a szőlőskert megszer­zésekor is ilyen szándék vezérelte-e a tulajdonost. Ehhez évtizedes, személyekre koncentrált vásárlási, vagy örökség esetén megtartási stratégiákat és tendenciákat kell felvázolni. 677

Next

/
Oldalképek
Tartalom