Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - KÜCSÁN JÓZSEF: Soproni szőlőbirtokosok és bortermelők 1810-ben
tetemes, a teljes csoport szőlőterületének kétharmadát megközelítő felesleg keletkezett. 69 Saját birtok nélkül, minden bizonnyal bérelt területen, mindössze egy szűcs termelt saját fogyasztásra bort (1. táblázat 4. sora), de annak mennyisége és így birtokszükséglete is kicsi volt, éppen hogy elérte a dézsmakötelezettség minimumát. Hárman adtak dézsmát nagyobb mennyiségű borért, mint amennyi számításaink szerint a saját szőlőskertjeikben megtermett, s nekik ehhez a birtokolttal azonos területet kellett bérelniük. Az általuk előállított bormennyiség személyenként 17,5 akót tett ki, így őket a már jelentősebb kereskedelmi mennyiséget előállító bortermelők közé számíthatjuk. A termőterületi felesleg és hiány különbségeként a 8. oszlopban megjelenő pozitív (felesleg) érték azt jelzi, hogy a szűcsök birtokmegoszlásuk arányszámait tekintve jelentős bérbeadók voltak. 7 0 14. táblázat. A szűcsök birtokában lévő szőlő és az általuk termelt bor mennyiségi összevetése 1 2 3 4 5 6 7 8 Kategóriák Létszám (fó) Birtok (kapa) Termés (akó) Szükségesnek ítélt terület (kapa) Felesleg (kapa) Hiány (kapa) Különbözet felesleg összesen (kapa) 1 Bort nem termelő szűcs 3 165,25 165,25 2 Kevesebb bort termelő szűcs 3 185,50 37,50 86,63 98,87 3 Birtok és termés összhangban 4 Birtok nélküli bortermelő 1 2,50 5,78 5,78 5 Több bort termelő szűcs 3 60,75 52,50 121,28 60,53 6 Összesen: 10 411,50 92,50 213,69 264,12 66,31 197,81 A bőripar egyes mesterségeinek adatait közös táblázatba foglaltuk (1. 15. táblázat). Ez az összefoglaló olyan részletező tabellák összesítő sorait tartalmazza, amelyek a 12-14. táblázatokkal azonos rovatszerkezetben, foglalkozásonként, a kirótt dézsmával összevetve mutatták ki a meglévő, illetve a szükséges/felesleges szőlőbirtokok arányait. Megítélésem szerint, az összesítő táblázat 6., azaz „felesleg" oszlopában jelentkező értékek azt jelzik, hogy a tárgyalt esztendőben a birtokosok nagyobb része - mesterségtől függetlenül -, azonos módon viszonyult a szőlőbirtokhoz: olyan befektetésként kezelte, aminek a haszna nem, vagy nem csak a tulajdonos által termelt bor értékesítéséből vagy elfogyasztásából, hanem a terület bérbeadásából folyhatott be. Véleményem szerint ezzel magyarázható, hogy a szóban forgó oszlopban jelentős, esetenként a 3., azaz „birtok" oszlopban szereplő mennyiségek felét is meghaladó értékeket regisztrálhatunk. 69 264,12 kapa = 64,2% 70 A szűcsök 197,8 kapa = 7,9 kat. hold „kiajánlható birtokfeleslege" a városi összesített birtokméretekhez mérve igen szerény, de arányait tekintve az összes birtokterületük 48,1%-át tette ki, ami a befektetési stratégiák vizsgálata miatt figyelemre érdemes érték. 676
