Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - KÜCSÁN JÓZSEF: Soproni szőlőbirtokosok és bortermelők 1810-ben
kon gazdálkodóként meghatározott személy. 2 3 További 5 esetben olyan, potenciális bérlőként meghatározható, és helyi körülmények szerint jelentősnek számító szőlőbirtokkal rendelkező adózók kerültek a listára, akik a bortermelésben nagyobb üzleti lehetőséget láttak, és tetemes birtokuk mellé még további szőlőskerteket béreltek. 2 4 474 kapa szőlővel rendelkeztek, de a 413 akó bor után fizetett dézsmájuk arra utalt, hogy további 480 kapányit bérelniük kellett ennek a bormennyiségnek az előállításához. Ennek megfelelően, volt aki a bérletekkel duplázta, egy mészáros pedig megháromszorozta az üzemterületét. A legtöbb szőlőt birtokolok százas csoportjában legnagyobb számban és meggyőző arányban olyanokat találtunk (84 fő), akikről feltehető, hogy a szőlőbirtokukat részben vagy egészben bérbe adták, hiszen az adókönyv szerint a kezükön 7225 kapányi terület volt, viszont az általuk megtermelt (a dézsmajegyzék szerinti) bormennyiséghez csak 1577 kapányi (21,8%) területre lehetett szükségük (1. 6. táblázat). A birtokolt terület mind a száz adózó esetében - volt, akiknél többszörösen -, meghaladta az 50 kapát (2 kh). A feltehetően saját kezelésben tartott birtoktestek viszont csak három esetben érték el, illetve haladták meg ezt a területnagyságot. Számításaink szerint 23 fő művelhetett 25-50 kapa (1-2 kh) közötti területet, de ez összességében nem érte el a birtokukban kimutatott szőlőterület felét. További 40 fő 25 kapa (1 kh) alatti üzemterületre utaló bormennyiséggel szerepelt a dézsmajegyzéken, ami arra utalt, hogy birtokaiknak alig ötödét tartották saját kezelésben. A csoportból 18 fő egyáltalán nem volt a tizedfizetők között, a birtokukban talált 1956 kapa (78 kh ) szőlőt bizonyosan mások művelték. A feleslegként mutatkozó 5648 kapányi (78,2%) szőlőterületből a legtöbbet a városban szőlőbirtokkal rendelkező arisztokraták neve mellett találtuk. 2 5 Az első száz birtokos között a mezőgazdasági foglalkozásúak főcsoportjához sorolt 17 személy szerepel 1181 kapányi szőlővel. Közülük több férfi neve mellett találtuk az „idősb" megjelölést, illetve négy olyan özvegyasszony is szerepelt, akik elhalt gazdapolgár férjük birtokainak örökösei voltak. Nem zárható ki, hogy ők azért kerültek a bérbe adók közé, mert teljes területű birtokuk művelése/műveltetése már meghaladta az erejüket, s megélhetésük költségeit a bérleti díjakból fedezhették. Igen valószínű, hogy hasonló okok miatt találtunk komoly méretű bérbe adható területet az adatok hiányos volta miatt foglalkozási főcsoportba be nem osztható kilenc özvegyasszony és három örökös kezén. 2 6 Jelentős terület mutatkozott az élelmiszer- és vegyipar foglalkozási főcsoportjában, ami főként a csoport túlnyomó részét jelentő 12 mészáros feleslegéből adódott össze. 2 7 Érdemes megjegyezni, hogy a mészárosok között megtaláljuk annak a Lenek családnak 2 8 a tagjait, akiknek leszármazottai a 19. század második felében dúsgazdag bor-, gyarmatáru- és gabonakereskedőként szerepelnek a város történetében, Spanraft Kristófot, 2 9 akinek a fia 1829-ben ügyvédként 23 Közülük 2 fő birtokos arisztokrata, l-l fő tímár, mészáros illetve kovács, 4 fo kereskedő és 2 fő a mezőgazdasági foglalkozásúak főcsoportjához tartozó volt. Mindösszesen 981 kapányi szőlővel rendelkeztek és 453 akó bor után adtak dézsmát. 24 Közülük 1 birtokos, 1 mészáros, 1 pék, 1 posztós és 1 vendéglős volt. 25 4 fő, 1010 kapa, az adózott birtokállományuk 97,8%-a. 26 Ok becsléseim szerint 1022 kapa birtokállományuknak mindössze 14%-át tarthatták saját kezelésben, így a felesleg 877 kapányi szőlőt tett ki. 27 Összesen 15 fő 1256 kapa birtokkal, amiből 915 kapa szőlőt bérbe adhatónak becsültünk. A mészárosok kezén ebből 772 kapányi felesleg mutatkozott, ami birtokaik 73,2%-a volt. 28 Házi 1982. 628-629., 7295. és 7296. irányítószámok. 29 Házi 1982. 859. 10334. irányítószám. 663
