Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - KÜCSÁN JÓZSEF: Soproni szőlőbirtokosok és bortermelők 1810-ben

az 1808. évi pusztító tűzvész,

4 és az 1809. évi francia megszállás

5 miatt a város kiadásai megsokszorozódtak, így a szorzó felemelkedett 245%-ra. Összegét tekintve ez jelentette az egyes adózókra háruló legnagyobb terhet. Normális esetben e két tétel összege adta a város kasszájába befolyó, a harmadik oszlopban mutatkozó éves rendes adót. Ezen túl - bizonyosan a fent felsorolt súlyos gondok következményeként is -, ott látjuk negyedik oszlopként a közel 20 százaléknyi összegű elmaradást, ami az előző év(ek) restanciáit mutatja, s így az éves rendes adó összegéhez hozzáadva, az adott év teljes adóját (ötödik oszlop) százezer forint fölé emelte, amit tekinthetünk „beszedni remélt" összegnek is. (A teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy az adókönyv, a túlnyomó részben természetes személyek és köztük elenyésző számban testületek - pl. az evangélikus konvent - kétezret meghaladó tételszámú adatainak felvétele után, a város 36 céhének adóösszegeit vette sorra. A rovatok beosztása és a kivetések kiszámításának módja megegyezett a személyekre kirótt adó számítási módjával. Tekintettel arra, hogy az iparosok testületei közül egyik sem bírt agráringatlannal, így csak a bevételt hozó foglalkozásuk utáni adót tüntették fel e tételekben. Ennek megfelelően itt, ahol csak a szőlő- és borgazdasággal kívánok foglalkozni, nem tartottam szükségesnek az amúgy is terjedelmes diagramoknak felesleges adatok oszlopaival való további bonyolítását.

6 Az arányok érzékeltetése miatt azonban szükséges megjegyeznünk, hogy a városi céhekre a foglalkozás „Professio" után kivetett alapadó 2739 forint, az erre számított háziadó 6719 forint, s ezek összegeként az éves rendes adó 9458 forint volt. Néhány céh elmaradást halmozott fel, összesen 1467 forintnyi összegben, minek utána az adott év teljes „iparűzési adóját" 10 925 forintban állapították meg.) Közelebb visz minket tárgyunk részleteihez a 2. diagram, amely a városi alapadó (az 1. diagram első oszlopának) kibontását mutatja. Mint látjuk, messze a legnagyobb az épített ingatlanokra a bérérték alapján kivetett summa,

7 amit követ a szőlőskertek adója (5064 forint = 20%), amely, még ha nagyságrenddel el is marad az épületek adója mögött, így is többszörösen meghaladja a többi ingatlantípusra egyenként kivetett összegeket, részletező vizsgálata tehát indokolt és kívánatos. Az adókönyvben felsorolt 2168 adóalany közül 1411 (65%) fizetett szőlőbirtok után adót, az adóztatott parcellák száma pedig 3720 volt. A megadóztatott szőlők területe 30 350 kapányit tett ki (1. 3. diagram). Ha ezt az 1 soproni kapa = 64 négyszögöl szőlőterület értékkel átszámítjuk, 1618,67 kishold vagy „magyar hold" (18,75 kapa/hold), 1214 katasztrális hold (25 kapa/hold), illetve 699,31 hektár (43,40 kapa/ha) területtel vehetjük egyenlőnek. Az 1810-es püspöki dézsmajegyzékből van tudomásunk arról, hogy a város lakói 889 131 liter (12 610 akó) megtermett bor után tartoztak tizedfizetési kötelezettséggel.

8 Ám ezt az impozáns mennyiséget nem tekinthetjük a város teljes termésének, mert az egyházi dézsma egytizenhatod része jog szerint a városplébánosnak járt. A győri püspökkel kötött - még a középkorra visszamenő érvényű - megállapodás szerint, a soproni városplébánia úgy juthatott az őt megillető tizenhatodhoz („sedecima"), hogy a Wieden (Gazda utca) és Hegy (egykor Templom) utca teljes dézsmáját maga szedethette be. 4 Hárs 2008. 5 Krisch 2002. 6 A céhenkénti bejegyzések az idézett adókönyv Pag. 2114 - Pag. 2149. tételszámai között találhatóak. 7 1129 adózó fizetett 1292 épített ingatlan után 10 298 forintot = 41%. 8 Egy korábbi cikkem összesítő táblázatában, melyet még nem számítógép segítségével állítottam össze, a törtek kerekítései miatt a dézsmánál 1 (a teljes termésnél 10) akónyit tévedtem, ezért az itt alapul vett termésmennyiség az ott közöltnél 705,1 literrel kevesebb! Tévedésemért elnézést kérek! L. Kiicsán 1995. 209., I. tábl. „E" oszlop. 656