Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - KÜCSÁN JÓZSEF: Soproni szőlőbirtokosok és bortermelők 1810-ben

2. diagram. A városi alapadó összetevői, az egyes tételek összegszerű megjelenítésével P lelkek szántóföld szőlőskertek kaszáló ingatlanok szőlőskert kivetett adó (forint) 10 297 1 231 1566 5 064 132 850 oszlón 1 2 3 4 5 6 irtvány kertek (össz. gyQ

mgj

c

g^

g káposztás foglalkozás kereskedés kiegészítés 33 616 106 140 411 312 2 572 2 311 7 8 9 10 U 12 13 14 3. diagram. A város összes adóztatott szőlőterületének megoszlása, a számadatok kapában megadva (1 kapa = 64 nöl) 35 000 ? | A következő tétel a háziadó („Domestica"), mely nem tételesen kirótt, hanem százalékosan számított összeg volt. Ez az adónem 1792-ben jelent meg, a hadiadó állandó emelkedésének és a növekvő inflációnak a követésére, valamint a városi adminisztráció fenntartására szolgáló extra adóként. Számítási aránya az első évtizedben az alapadó 2342%-a között ingadozott,

3 ám vizsgált korszakunkra az adók emelkedése, a pénzromlás, 3 Thirring 1939.211. 655