Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SELMECZI KOVÁCS ATTILA: AZ eszköz és a nyersanyag kapcsolata az olajütésben. A lengőkalapácsos éksajtó példája

Az eszköz és a nyersanyag kapcsolata az olajütésben A lengökalapácsos éksajtó példája SELMECZI KOVÁCS ATTILA Amikor Györffy István a dél-bihari falvak népi építkezésének vizsgálata során leírást adott az olajütőkről, természetesnek vette, hogy ezek a monstruózus alkotmányok a lágybelű tökmag és napraforgómag olajának kipréselésére szolgálnak. Amint írja „a régi erdőknek tisztes emlékei az olajütők. Ezeknek egyik érdekes, Erdélyben sok helyen használatos formája [...] egy hatalmas kétágú fatörzs. Az ág közét kivésik és egy kölyűszerű vájatot illesztenek be, melynek nyílásába egy fahenger illik be. A fahenger alá a vályúba pörkölt tökmagot tesznek, aztán a hengert az olajütő két bálványának vájatába dugott fadarabokkal leszorítják, majd a fadarabok közé éket dugnak, aztán a fűzfavesszőből csavart patingon függő óriási kalapácsokkal elkezdik az éket beverni. Az ékek nyomják a fahengert, az meg a pörkölt tök- vagy napraforgómagot. Ezek fölibe az olajütők mindig épületet emelnek, hogy az idő viszontagságai ne befolyásolják a munkát."

1 Az illusztrálásként szolgáló rajz kissé eltúlzott mérete még jobban kihangsúlyozza a könnyen sajtolható nyersanyag és az eszköz közötti ellentétet. A magyarság néprajzában Bátky Zsigmond ennek a hatalmas eszköznek a használatát - a palócoktól származó leírásra

2 támaszkodva - a hevített tökmag és kendermag 1 Györffy 1916. 109. 2 Palotay 1932. 1. kép. Lengőkalapácsos olajiitö. Magyarremete. Bihar megye (Györffy 1906. 106. nyomán) 644