Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - TAKÁCS PÉTER: Malmok, kallók és egyéb vízi szerkezetek Zemplén vármegyében a 18. század végén (Kísérlet egy emberi létszükséglet kielégítésének kronológiai és regionális korlátok közötti feltárására)

negyed- vagy félórányi távolságra a házaktól épült meg a malom. Ott, ahol volt hely a várakozó szekerek számára, a vonómarhák, lovak legelhettek a várakozás alatt. Erről vallottak Alsóladiskócon, Bosnyicán, Alsóhrabócon, Felsőladiskócon, Göröginyén, Hencócon, Havon, Jankócon, Kamán, Klazdánvban, Kolcshosszúmezőn, Aúcswban, Matyasócon, Stefanócon, Tavarnán és Topolókán. Ha véletlenül aszály, szárazság, tengelycsere, vagy a fogazatok törése, esetleg a malomkő cseréje miatt ezekben a negyed- vagy félórányi járásra lévő malmokban hosszabb ideig várakozni kellett az őrlésre, különösebben akkor sem bosszankodtak az emberek. Negyed- vagy félóra helyett „a szomszédos malmokba is egy vagy két óra alatt eljutottak." Ilyenkor legfeljebb a feleségek várták otthon türelmetlenebbül a lisztet. Ebben a kerületben nem jártak sokkal rosszabbul azok sem, ahol helyben nem őrölt malom. A szomszéd településen őrlő Alsókörtvélyesxöl, Bosnyicáról negyed-, Cernyináról félóra alatt, RákócróX ,fél- vagy egy óra alatt," LukacsócvóV. „félóra alatt," Alsóladiskócról „egy-két óra," Hrubóró\ pedig „két óra alatt" értek malmot. Két községben - Mocsár és Mislina - nem említettek malmot, csak annyit, hogy Homonna közel van hozzájuk, ahol alacsony vám ellenében őrölhettek. Malmok a peticsi kerületben A peticsi kerületben vagy a faluvallató biztosok voltak kelletlen, kényszeredett emberek, vagy a lakosok nem kedvelték őket, tartván attól, hogy a kérdezősködésnek adóemelés vagy újabb szolgálat meghonosítása lesz a következménye. Ez lehetett az oka, hogy az Udva folyócska határrontó kiöntése miatti panaszon kívül csak rövid tőmondatokban válaszolgattak. Ahol több malom volt, ilyenformán, mint Nagykemencén: „Határunkban két malom van, ahol őrölhetünk és darálhatunk." Hasonló módon spórolták a szavakat Ladoméron, ahol „malmok voltak." Két malomról adtak hírt Nechválpolyánkán, hozzátéve, hogy mindkettő „a miénk és nem az uraságé." Novoszed/icskán is „két malom" volt, mint ahogyan Polyenán is. Egy-egy „malom volt" Csukalócon, Dubrava cum Smugócon, Klenován, Kolbászán, Kolonicán, Hazsinán, ahol már-már szószátyárkodásnak tűnt, hogy ,jó malomról" és könnyű „őrlésrőr vallottak. Egy-egy malmot említettek Sztarina cum Dara, Strihóc, Ublya, Módra, Oroszbisztra, Oroszhrabóc, Oroszvolova, Osztrosnica lakói is, annyi „hozzámondássaF, hogy Osztrosnicán „a malom körüli munkákat és javításokat" maguk tartoztak elvégezni. Ez utóbbi félmondat árulkodik róla, hogy az osztozsnicaiak urasági malomban őröltek. Urasági malom volt egyébként Agyidócon, Felsőkörtvélyesen, több is Rovnán, kettő pedig Zubnán. A lakosokat sújtó károsodások között Pichnyén szóba hozták a malmokat: határban lévő malmaink rosszak, mivel ritkán kapnak vizet, így a szomszédos falvakba járunk őrölni" - panaszolták. Szmolnik lakói nem vallottak a malmokról, amíg azonban Pichnyén panaszolták a rossz, vízhiányos malmokat, Hrabovarosztoka, Inóc, Kálnarosztoka, Mihájló, Peticse és Priszlop lakói a megszokás nyugalmával közölték, hogy saját malom hiányában „a szomszédba járnak" őrölni. Igaz, hozzátették: .félórányijárásra, jó malmok vannak." Az úrbérrendezők által készített jegyzőkönyvek szerint ebben a kerületben csak Brezovec lakóinak okozott komolyabb gondot az őrlés. Sem a faluban, sem a közelükben nem volt malom, s „a hegyek miatt nehéz" volt „malomhoz jutniuk." 625