Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból

A hámorokból kikerült vasárut távoli vidékekre is elszállították. Tamási jobbágysága a falu haszonvételei között szólt arról, hogy „Vasat bérben szoktak hordani Váczra, Lévára, Pestre, Esztergamba."

9

4 Az újfalusiak is hasonlóan véleményt fogalmaztak meg, kijelentvén, „Csetnekieknek leginkább szoktak Pestre, Vátzra, Lévára vasat bérben hordani."

9

5 Gömör bővelkedik a kiváló minőségű agyagban is, amely a kerámia kézműipart alapozta meg. Itt tűzálló edényeket készítettek a fazekasok, amely keresett cikknek számítottak az Alföldön is. Többek között rendszeresen vitték a jellegzetes, belül mázas, kívül máztalan, s nyak részén barna sávozással díszített, valamint a vésett ornamentikájú barnamázas edényeket Békéscsabára és környékére, környékére, Kecskemétre, Nagykőrösre, Ceglédre is.

9

6 Lévártról az úrbérrendezés előtt minden esztendőben Húsvét, Pünkösd és Karácsony előtt ajándékként szolgáltattatott egy nagy méretű, „Banya cserép edény faszék, és serpenyőbiil állót." Tekintettel arra, hogy „határjokban vagyon Fazekas mesterséghez alkalmatos föld agyag és ezen mesterséget űzik az Helységbeliek, abúl köz cserép edényt csinálnak mellyelis kereskednek"-jegyezték fel 1771-ben.

9

7 A liceiek hasonlóképen nyilatkoztak: „Mesterségekhez ugy mint fazekas munkahoz mellyet közönségesen gyakorolnak határjokba alkalmatos föld agyag vagyon mellybül közönséges cserép edént mívelnek s avval Kereskedni szoktak."

9

8 Mellétén, „Ezen határba vagyon elegendő agyagföld mellybül külömb féle Cserépedényeket szokták a Lakosok mívelni és azon edényekkel kereskedni."

9

9 Mikolcsány „helység Lakossay Hatarjokban lévő föld agyakbúi cserép edéneket mívelnek és azzal kereskednek"-mondották.

10

0 Perlácon feljegyezték, „Hrencare su temer wssrekni obywateli sktereho dobri hasén magu."

10

1 A vaskohászat mellett Süvéte hírét növelte a fazekasság: „Hamre magu y na meste i ginich Susednich Osadach. Remeslo gegjch Hrancsarske ktereho dobj hasén magu" - felelték a kérdésre.

10

2 Tehát fazekasságra egész falvak szakosodtak, de egyes helységekben jobbára zsellérsorúak foglalkoztak ezzel a mesterséggel. Jánosiban arról beszéltek például, hogy az egyik földesúr, „Michalik László Uram részirül [...] Zsellérek pedig néha néha gyalogul szolgálnak. Az egy pedig Fazekass mesterséggel élven, 6 idest hat Rhenes forintott harmincz Grajczárt fizett."

10

3 A cserépedényekkel az egyes fazekas családok kereskedtek, de vállalkozók is foglalkoztak azzal. A legnagyobb exportőr helység Rimaszombat volt. A 17. században például Nagykőrösön lerakatot is létesítettek, s nagy mennyiségben értékesítették a vasáruféleségek mellett a cserépedényeket is.

10

4 Az úrbéri vallomásokban a kereskedelemre vonatkozóan is számos adat bukkan fel. Majom lakossága arról tudósít, hogy „Szekerességre a Rimaszombatiaknak mindenkor mikor lehet töllök el mehetnek. Leg 94 Possessio Tamási. OL HTL C 3011. 94. c. 180. sz. 95 Possessio Újfalu. OL HTL C 3011. 94 c. 186. sz. 96 L. Szalay-Ujváry 1982., vö. Nóvák 1982., Nóvák 1999. 97 Possessio Lévárt. OL HTL C 3008. 91 c. 96. sz. 98 Possessio Licze. OL HTL C 3008. 91 c. 99. sz. 99 Possessio Mellyéte. OL HTL C 3008. 91 c. 107. sz. 100 Possessio Mikolcsány. OL HTL C 3008. 91. sz. 109. sz. 101 Possessio Perlácz. SABB. 102 Possessio Sűvethe. OL HTLC 3010. 93 c. 164. sz. 103 Possessio Jánosi. OL HTL C 3006. 89 c. 70. sz. 104 Nóvák 1978., Nóvák 1994., Nóvák 1999. 607