Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból
inkább pedig fazekakkal való Kereskedés véget az Alföldre járnak." 10 5 A dobócaiak is a „Rima Szombatiaknak szoktak szekerességre járni, néha néha penig Fazékkal is mennek bérbe.'" 0 6 Tehát, a kereskedelem fő áruféleségei közé tartozott a különböző vas alapanyag, szerszám, deszka, faabroncs, faeszközök, szerszámok, és cserépedények. Erdekeségként említhető, hogy a pápócsiak „Fazékkal, fa edényekkel és Bocskor készítésével kereskednek" - elmondásuk szerint. 10 7 Gömörben is kiemelkedő jelentőséggel bírt a szövés-fonás. A földesúrnak kender és len fonalat kellett font számra beszolgáltatni. A vászonfehérítés fontos részét képezi a házi termelésnek. Krasznahorkavárallya haszonvételei között említik 1771-ben, hogy „Ezen Város közepette jó víz folyván más helységekbül ide hordani szokott vásznakat szokták fejéríteni, és azon fejérítésbül jövedelmet venni.'" 0 8 A mészkővidék, magas mésztartalmú és bővizű patakja volt kiválóan alkalmas a vászon fehérítésére. A kérdőpontokra adott válaszokból nem derül ki, hogy milyen nagyságrendű migráció irányult az Alföldre a korábbi évtizedekben. Csupán Szászán beszéltek arról, hogy elvándorlás történt: „Gedno Puste Sedlisko se nachodj, ktereho Hospodár Niretházu ussel" - nyilatkozták. Egy jobbágy tehát Nyíregyházára költözött, s az ő telke is üresen állott 1771-ben. 10 9 A 18. század első felében Gömörből is jelentős szlovák népesség költözött Békésbe, Csabára, Komlósra, Mezőberénybe, Szarvasra. Mezőberény szerevezett betelepítése például 1723-ban történt, amikor Gömörből, Hontból és Kis-Hontból, Nógrádból, Zólyomból érkeztek telepesek. Néhány évtized múltán Békésből kirajzás történt Bácskába, s az 1750-es évek elején Nyíregyházára, amelynek alapítása 1754-ben történt. 11 0 A szászai jobbágy tehát, legkorábban az 1750-es években vándorolhatott az Alföldre, Nyíregyházára. Összegezésként kiemeljük, hogy Gömör 18. századi néprajzi viszonyainak feltárásában nagy fontosságú dokumentum a Mária Terézia királynő 1767-es úrbérrendelete kapcsán készített felmérés és összeírás (1771-1773). A társadalmi viszonyok meghatározója a földesúr és jobbágyság között kialakult évszázados kapcsolatrendszer. Ennek sokfélesége ismeretes 1771 előtti korból. Az úrbérrendelet végrehajtását követően, az 1773-ban megalkotott úrbárium már szabályozta azt. Rendezték a jobbágytelki birtokviszonyokat (négy minőségi osztályba sorolták az egyes települések határát, de az országos átlagnál - az I. osztályú esetében 24 hold szántó, 12 hold kaszáló rét - kevesebb földet mértek ki), amelyeknek megfelelően sajátosan alakultak társadalmi viszonyok, a társadalmi rétegződés (inscriptionalista Jobbágy nemesek", egész és résztelkes jobbágyok, házas és házatlan zsellérek). A jobbágytelekhez tartozott a házas fundus, szántóföld, kaszáló rét, valamint kender és káposztás föld. A legelőt közösen használták, továbbra is az erdőbirtoklás kizárólag a földesúr jogkörébe tartozott, akárcsak a vadászat és halászat. Az irtványföldek („ortványok"), mint szorgalmiföldek nem tartoztak a jobbágytelekbe - a szőlőhöz hasonlóan-, külön úrbérfizetés alá estek, s így a zsellérség is birtokolhatta." 1 105 Possessio Majom. OL HTL C 3008. 91 c. 102. sz. 106 Possessio Dobócza. OL HTL C 3004. 87 c. 33. sz. 107 Possessio Pápócs. OL HTL C 3009. 92 c. 121. sz. 108 Oppidum Kraszna Horka Várallya.OL HTL C 3006. 89 c. 93. sz. 109 Possessio Szásza. OL HTL C 3011. 94 c. 166. sz. 110 Plesovszki Zsuzsanna Novákné 2003., Plesovszki Zsuzsanna Novákné 2004. 27-34., Vö. Márkus 1943. 111 Vö. Szokolai 1856. 608
