Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból
Az úrbérrendezés előtt különböző terminológiával illették őket. Személytelenül egész vagy résztelkesként említették. Détéren például „minden egész Házhelytül" adóztak, azaz egész házhelyesnek kellett adót fizetni. 1' A jobbágyot rendszerint gazdának nevezték. Almágyiban „egy házhelyes Gazdának" a szántójáról esett szó 1771-ben, Iványiban „minden külön kenyeres Gazda" szolgáltatott kilencedet földesurának. 1 0 Érdekességként említhető meg, hogy Felső-Bátkán az 1771 -es úrbéri összeírás szerint csak zsellérek voltak. Az adózás kapcsán említették, hogy „Bornemisza Istvánná Aszszonyom Jobbágya Zsellér ugyan de hol marhával, hol gyalog szolgál." Tehát a jobbágyok rendszerint igás, a zsellérek gyalog robotot teljesítettek, a felsőbátkai zsellér jobbágynak is minősült. Simon András zsellér 2/4 pozsonyi mérős házastelket és 5 embervágó rétet birtokolt 1771-ben, az 1773-as úrbéri összeírás már 1/8 telkes jobbágynak tünteti fel. A II. osztályú helységben 1/2 pm fundust, 3 1/4 hold szántót és 1 hold rétet birtokolt." Érdekességként említhető meg, hogy Pálfalán a jobbágyot, az önállóan gazdálkodót, „külön kenyeres Ember"-nek is mondották. 1 2 A szláv falvakban a jobbágy terminológia széles skálája ismeretes. Derencsényben „Celo Domnik" (egész házas), „pol Dwora" (fél házudvaros) „pol Sedenga", „Pol Sedliska" (félteIkes)"Stwrtkow Sedenga" (negyed telkes), Octavista, Osobnik (nyolcad telkes) jobbágyokat említenek. 1 3 Fel-Faluban „Celeho Poddelene" (egész jobbágytelkes), „pol Sedenga", „pol Sedliska" (féltelkes), „pol Dworu" (fél udvaros vagy telkes), FeketeLehotán pedig „Celo Gruntownik" (egész telkes), „Stwrtiny Gruntu" (negyed telkes), „Celodomnik" (egész ház telkű) jobbágyot, valamint zsellért, házas, udvarral rendelkező zsellért („Zelgar", „Hoffer") említenek. 1 4 Az úrbérrendezés után (1773), a jobbágyokat (Poddany) egész (celo), fél (pol), negyed (ctwrtnik), nyolcad („octavista", „osobnik") telkeseknek, valamint zselléreket házasnak („Hoffery Dorny magice") és házatlannak („Hoffery Domy nemagice") nevezik meg. 1 5 A földesúr tulajdonát képező földbirtokot teleknek (Sessio, Sedenga, Sedliska, Gruntu) házhelynek nevezték. Ennek részét alkotta maga a belső telek, amelyen a lakóház és a gazdasági épületek álltak, valamint a házas telekhez tartozó földek (appertinentia), a szántó, a kaszáló, a kertek, az erdő, s a halászó vizek. Bugyikfalva egyik földesura, Tornailyai Ilona, Nemzetes és Vitézlő Kubinyi László felesége például 1747. május 24-én kötött egyezséget Bornay Péterrel, annak feleségével és két gyermekével, s azok feleségeikkel, miszerint „Vincze Pál névű fél Házhelyemet tíz esztendőkig, vagy hogy valamit eddig birtam, minden hozzá tartozó appertinentiáival, szanto földeivel, Rétyeivel, makkos és bárdos erdeivel, halaszo vizeivel szabadossan mind két ágon lévő Gyermekeivel, Successorival és Legatorissaival birják és usuallyak", s ezért 150 vonás forintot fizetnek. Ezt 1749-ben újabb 70 forint pénzösszeggel továbbra is a Bornyayak kezén hagyta. Tulajdonképpen, a jobbágy jogú család társadalmilag felemelkedhetett az inscriptionalisták közé. Azon nemesnek számítók közé, akik jobbágytelekre kaptak királyi megerősítést, használhatták szabadon a földbirtokot. 1 6 Az említett fél házhelyen volt 9 Possessio Détér. OL HTL C 3003. 4. sz., C 3004. 87 C. 31. sz. 10 Pssessio Iványi. OL HTL C 3006. 86 c. 78. sz. 11 Possessio Felső-Bátka. OL HTL C 3303. 86 c. 1. sz. 12 Possessio Pálfala. OL HTL C 30089. 92 c. 120. sz. 13 Possesssio Derencsény. OL HTL C 3004. 87. c. 30. sz. 14 Possessio Fekete-Lehota. OL HTL C 2005. 88 c. 42-43. sz. 15 L. Nóvák 2010. 16 Possessio Bugyikfalva. OL HTL C 3003. 86 c. 21. sz. 597
