Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból

egy két öles hosszúságú lakóház, egy „Komora" és egy „fél Csűr". Tehát, a bugyikfalvai házastelken, portán lakóház állt kamrával, s hozzá tartozott a fontos gazdasági építmény, a csűr. Jellegzetes szalagtelkes településközpontnak megfelelően. A telek végében volt a zöldséges kert és a gyümölcsös.

1

7 Rozlosnyán Maros-Németi Gróf Gyulay Ferenc és testvére, Sámuel 1749. január 18-án kötött szerződésükben bocsátották 100 Rhénes (rajnai vagy német) forintért „Kosuh Matyasnak, és Utriusque sexus Maradékinak Roszlosnyan egy fél haz helyet melly tettes Nemes Gömör Vrgyében vagyon, a' mellyen mind Attya Kosuh András lakott, és most emiitett Kossuh Mattyas nevű Fia lakik, mellynek szomszedgya Kosuh Peter egy reszrül, mas reszrül pedigh Orszagh Uttya vicinaltatnak, mostan hozza tartózandó beneficiumival ugy mind földgyeivel, Rettyeivel szabad elö földeivel ortovanyival, Kaszalloival Pastyaival, Makkos es bárdos erdeivel malom reszecsekejevel mellynek mostanaban birtokában vadnak, egy szóval utilitassival és Appertinentiaival.'"

8 Az említett kontraktus tehát arról is bizonyságot ad, hogy a legelőterület, a pást, páskom (pascuum) is a házastelek részét képezte. A jobbágyok halászó vízzel is rendelkezhettek, külön fizetségért. Újfalu úrbéresei arról beszéltek 1771-ben, hogy „Adózást tésznek minden külön háztul egy egy Rhénes forintot és minden egész házhelytül negyvénnyoltz Crajtzárt fizetnek, közönségessen pedig halászat pénz

t fizetnek egy Rhénes forirntot harmadfél esztendődül fogva.'"

9 Az említett nemesi birtok annyiban különbözött a jobbágyitól, hogy a jobbágytelekhez (sessio) nem tartozott az erdő és halászó víz. E birtokrészek a földesúr saját birtokában és használatában voltak. A határhasználat rendszere jól kirajzolódik az úrbéri felmérésből. A jobbágygazdaság legfontosabb egysége a szántóföld. Az 177 l-es felmérés szerint a jobbágyok több nyomásra osztva művelték szántóföldjeiket a helyég határán. A magas hegyvidéken, mostoha természeti viszonyú helységekben csak egy nyomásban, kötetlenül használhatták a földeket. Helpán „Magu ginac Zeme, ale kako od gegich Starssich Zustalo magu wssecko powissane Pole wgednom Poly Ozimné, Gare Sjata na pospol wgedno magu, ktere Zitto, a Owes y Uhor rodja." Tehát, a kötetlenül művelt határbeli szántóföldeken őszi vetésként árpát, rozsot, és tavaszi vetésű zabot termesztettek az ugarban.

2

0 Pohorellán arról beszéltek, hogy „Zeme magu wssecke w Gednom Poli po Mgessane kde Zito a Owes Sagu a naswero statkem robga." Azaz, a határbeli földek egy nyomásban voltak, ahol a rozsot és zabot vegyesen vetették, termesztették.

2

1 Uhornán hasonlóképpen beszéltek az úrbéresek: „Zeme len toliko w gednu Poli ma po chorach a wrhoh." A hegyi szántóföldeket csak egy nyomásban művelték, mivel a domborzati viszonyok nem tették lehetővé a több nyomás kialakítását.

2

2 A Királyhegy aljában húzódó Vérnárton szintén kötetlenül művelték a szántóföldet: „Zeme magu wssecke w gedno y Seguce."

2

3 Érdekességként említhető meg, hogy Felső-Bátkán jobbágyok nem voltak, csak zsellérek, akiknek nem lehetett saját használatú szántóföldje. Ok arról beszéltek 1771-ben, hogy „Zsellérek lévén 17 Vö. Nóvák 2001. 18 Possessio Roslosnya. OL HTL C 3009. 92 c. 149. sz. 19 Possessio Újfalu. OL HTL C 30012. 95 e. 186. sz. 20 Possessio Helpa. Statny Archiv v Banské Bystrica (SABB) Úrbéri iratok. 21 Possessio Pohorella. OL HTL C 3009. 92 c. 128. sz. 22 Possessio Uhorna. OL HTL C. 23 Possessio Vérnárt. OL HTL C. 598