Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - SZILÁGYI MIKLÓS: Szempontok a „régi vizes világ" mellékes haszonvételeinek néprajzi vizsgálatához - A teknősbéka és a kecskebéka

SCHWALM Edit 1989 A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok, III. Termelés és a javak felhasználása. Eger, 379M95. SOLYMOS Ede 2005 Dunai halászat - Hagyományos halászat a magyar Dunán. (2. kiadás) Budapest 2007 Sugovicán innen - Dunán túl. (Bajai Honpolgár Könyvek, 4.) Baja SZÁMADÓ Ernő 1976 Régi érmelléki halászat. In: KÓS Károly (szerk.): Népismereti Dolgozatok. Bukarest, 85-91. SZIGETI György 1971 Táplálkozás. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. Tápé, 503-525. SZILÁGYI Miklós 1983 Halászat Békésen. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. Békés, 293-316. 1997 A „régi vizes világ" néhány étele mint múlt-szimbólum. In: KUTI Klára (szerk.): Morzsák - Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. Budapest, 81-103. 2002 Halászó parasztok - halászati vállalkozók. (Történeti források és elemzések) (Documentatio Ethnographica, 17.) Budapest 2008 A népies halászat, vadászat és gyűjtögetés lexikona. (Magyar Néprajzi Könyvtár) Debrecen SZŰCS Sándor 1977 Régi magyar vízivilág. Budapest 1992 A régi Sárrét világa. Budapest 2003 A puszta utolsó krónikása. (Alföldi Könyvtéka sorozat, 1.) Túrkeve TAKÁCS Lajos 1978 A Kis-Balaton és környéke. (Somogyi Almanach, 27-29. sz.) Kaposvár TAKÁCS Péter 1991 Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Budapest TÁLASI István 1977 Kiskunság. Budapest T1MAFFY László 1980 Szigetköz. Budapest TOLNAY Kálmán 1960 Vadászok szakácskönyve. Budapest 1983 Vadhús-és halételek. Budapest VAJKAI Aurél 1964 Balatonmellék. Budapest VIGA Gyula 1994 Huszonegy néprajzi közlemény. (Folklór és etnográfia, 81.) Debrecen BETRACHTUNGEN ZU DER ETHNOGRAFISCHEN ANALYSE DER BEILÄUFIGEN NUTZUNG DER ALTEN WASSERWELT - DIE SCHILDKRÖTE UND DER TEICHFROSCH Diese Studie zieht aus dem Sammeln von neuerlichen Daten und Daten aus den Archiven über den Fang und die Verwendung der Europäischen Sumpfschildkröte (Emys orbicularis) und des Teichfrosches (Rana esculenta) in der Küche historische Rückschlüsse. Die Schildkröte diente laut schriftlicher Quellen aus dem 18.-19. Jahrhundert in den Sumpfregionen dem Menschen als „Frongeld", als Geschenk an den Adelshof und als Produkt, das auf den Märkten der Städte verkauft wurde. Diese Daten sowie die Daten über den Rückgang 588