Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - PÁLL ISTVÁN: Elvetélt kísérlet a cigándi árvizek elhárítására a 18. század utolsó harmadában
3szor Azon engedelemtül fogva senki sem is ellenzette, a' mi ottan való által járásunkat, hanem csak meg irt Úr mostan egyszeriben ellenünk indulván, nem csak az Hajóval való által járást ellenzi, de továbbá azt is declarálta, hogy ha úsztatóban által találunk is menni, az kert alatt lévő uton is meg lövöldözi marháinkat; már mostan, midőn egész Esztendő béli munkáink után reménlet kevés termésünknek be takarítására ki 's be kellene járnúnk, egyészlen úgy bé zárattunk, hogy vagy az faluban ehel kell meg halnunk, vagy falunkat el hagyván, masút kell lakó földet keresnünk, hanemha dolgunkban a Tekintetes Nemes Vármegye valóban belé tekint. Bele tekinthet pedig 4szer Mert, a'mint a Libellúsunk bizonyittya, mi Esztendőnkint az portioba is jól fizetünk, de Felséges Urunk 13. punctumokban ki adatott parancsolattya szerint is, mindenkor nem valamely földes Urnák különös hasznát, hanem az köz jót kell nézni, és ez szerint a Tttes Vármegyek a mi Hellységünk el púsztúlását kelletik meg előzni, mert külömben is 5ször Vagyon már tiz Esztendeje hogy ami bátorságos által járásunk aránt a Tettes Vármegyét sürgettyük, de még csak annyit sem csinált ezen vármegye, a'mennyit cselekedett felül titulált Mlgos Fő Ispány eő Nagysága. Ehez járul az őszro Hogy a mi dolgúnknak halasztása igen veszedelmes - mostani nyári takarodásra nézve, ellenben Tettes Nemes Szabóles Vármegye éppen bé kővetkező Gyűlése dólgúnk sietését javasollya. Kőit Ujhelyben 29dik July 1784. Nagy és Kis Czigándi Contribuensek Közönségesen Tekintetes Nemes Vármegye! Alább irtak esedezünk falunk mellett csavargosan járó Tisza árkának igazítása, és az Dombrádi Páli nevű Szögnek által vágása, és az által az jelen való nagy veszedelemnek az egész Bodrog köznek nagyobb részéről való el hárítása aránt. Melly esedéseinknek illy okait adgyuk 1 szőr Az egész Vármegye jól tudgya hogy mind két Czigándi határt az ár víz egészlen ugy el rontotta, hogy sehol falunkbúi ki sem jöhetünk, hanemha Tttes Szabóles Vármegyében által menvén, és négy mértfőidet kerülvén érkezhetünk csak a szomszéd Paczinyi faluban is, őszi vetést pedig már sok esztendőktül fogvást nemis teszünk, de még ennél nagyobb az is, 2szor Hogy az mostani Hallatlan nagy ár víz ki szakajtván tőtéseinket, egyenesen az Tisza ugy a falunknak vette a' folyását, hogy az mostani árkát is el hagyni, és a falú fele árkot mosni látasson, melly árkot ha csak két esztendeig fog mosni méltán lehet félni, hogy nem csak a mi Helységünk az holott valami negyven házat csak az idén is el rontott a víz vesznek el, hanem határunkon keresztül a Páczinyi határra, onnan Szerdehelyre vészi járását, és vagy Szőllőskénél, vagy Bereghinél öszve szakad az Bodroggal, minthogy az mostanában ki jövő víz is Paczin, Rozvágy, Kövesd Karcsa Bereghi Vajdácska mellett megyen el és ugy szakad az Török érben. 3szor Hogy ezen Veszedelmes árvízen segiteni lehessen, az meg irt szögnek által vágásán, azt maga a Királyi Comissariusis az Királyi Incsinérrel, de az Tttes Vármegye Incsinérjeis ugy találta, aminthogy az józanság is nékünk azt javasollja, mert 4szer Csak az mi erésünkre (?) míg az régi árkán járt a Tisza nem vólt annyi ár víz, de minthogy az régi árkát bé hányni kezdette, és olly árokra vette magát, mellyet - könnyen az ember által ugorhatott, magunk vélle nem bírván már egy néhány Esztendőtűi fogván a régi árkát egészlen el hagyta, és máson foly, most ismét harmadikra akarja magát venni. 5ször Noha pedig ezen által vágás az Dombrádi Határon essen, de csak ugyan a mi hatarunkbul marad ollyan rész Dombrádhoz, a millyen el vágódna csereképen is, ha pedig ez nem tettzene mi abban is meg nyugodnánk, hogy miis túl a Tiszán is a' magunk Határát, a Dontbradiak is a magok Hatarjokat használnánk, de remenlyük, hogy ezen által vágást az Tttes Nemes Szabóles Vármegye sem ellenzené, a mint értettük, de nemis ellenzhetné, mivel 565