Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - PÁLL ISTVÁN: Elvetélt kísérlet a cigándi árvizek elhárítására a 18. század utolsó harmadában
csonyabb szintekre is egyre inkább „kimerészkedtek." Bár a két település mára teljesen összenőtt, morfológiailag mégis különböznek egymástól: Kis-Cigánd javarészt halmazos, utóbb másodlagosan utcásodott. Nagy-Cigándon a református templom környékén útifalu képét látjuk, mely az utcás szerkezet felé fejlődik. Lehetséges, hogy ez utóbbi a 19. századi mesterséges beavatkozás eredménye. A legújabb építkezéseknél viszont geometrikus rendben kitűzött keresztutcás részek alakultak ki. Megjegyzésre érdemes, hogy gyakoriak a rokonsági alapon felosztott telkek, udvarok, de ezek mára jórészt idegenekkel népesültek be. Jellegzetes, hogy itt nem annyira az utcásodás jellemző ezekre a közös udvarokra, hanem a halmazos, csoportos beépítés. Ma már a cigándiak is más szemmel tekintenek településükre. A faluközepi tájház megnyitása, működtetése után felmerült az ötlet a még létező halmazos faluközpont rekonstruálására, érik egy bodrogközi múzeumfalu (falumúzeum vagy skanzen) építésének gondolata, ahol már egy közel s távol sincs faluszerkezetben nyerné vissza a település régi hangulatát, népi építészeti emlékeit, s alakulna ki egy, a már létező folklórfesztiválok és egyéb események kulturált kiszolgálására alkalmas épületcsoport. Adná Isten, hogy így legyen! MELLÉKLET Nagy és Kis Czigándi Szegénységnek ide rekesztett két rendbéli kérelmei, hogy helységekbül a' Tiszán által Óntelek felé szabadon járhassanak, és Balog Joseff által okozot kárjok is meg térítessen, az elsőtt Nagyságtoknak, Kigyelmeteknek igasságos elintézéssében, másodikán pedig szomszédságos pártfogásában ajánlyuk. Tekintetes Nemes Vármegye! Alább irtak esedezünk az aránt: hogy vagy Tekintetes Nemes Szabóles Vármegyénél, vagy ha azis haszontalan lenne, az Felséges Hellytartó Tanácsnál lejendö hathatós maga közben vetése által cselekedje meg, hogy a mi Helységünkből a Tiszán által Ontelek felé magunk munkánk és kölcségünk által hajóinkon szabadon által járhassunk; legközelebb pedig ezen holnapnak 26dik napján Nemzetes Balog Josef mint Onteleki compossessor Úr által öszve rontatott Hajónk órra, és azon rontás által, mostani leg terhesebb utaink között okozott kárúnk meg térítessen, mivel 1 szőr Tudva vagyon már mindenek előtte, hogy az mi határjainkat egy néhány esztendőktűi fogva az Ár Víz ugy annyira el rontotta, hogy a határunkon nem is szánthatunk, hanem élelmünket más, három, négy, öt. 's hat mért töldnyire lévő határokon kelletik, szántással 's vetéssel, keresnünk; de falúnkbúi szekérrel más felé ki sem mehetünk, hanem csak az Tiszán hajókon Óntelek felé ki menvén, és Leányvár felé ismét viszsza térvén csak ezen vármegyében is ugy jöhetünk, mégis fenti titulált Balog Josef Úr ezen folyó holnapnak 26k napján a szekérben magát füvei bé rakatván, és hajonkot határunkban lévő Tisza partyárúl az Ónteleki részre kocsisa által, azon szin alatt, mintha hozzánk jönni kívánna, altal csalván, által járó hajóinkat öszve vágdta, és az Tiszába sijesztette. Holott pedig 2szor Mivel az fellyebb való Esztendőkben azon által járásúnkban háborgatatni kezdettünk, mi, Zemplény Vármegyében való sürgetésünk által nem boldogulván, az arra való által járásra Mgos Gróff Sztáray Mihálytúl eő Nagyságátúl, Mint Tekintetes Szabóles Vármegye Fö Ispányátúl engedelmet instálván, Tttes Nemes Szabóles Vármegye Subst V. Ispányára irt comissiója mellett, csak ugyan Subst V. Ispány Úr biztatása mellett kezdettünk ujjolag járni, és mint egy harmadik Esztendejére már azon ki kötő Helyen szabadon is járúnk. Amint hogy Tttes Szabóles Vármegye Szolga Bírája is az arant parancsolaton tett, hogy minket az által járásban senki haborgatni ne merészeilyen, de 564
