Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - ILYÉS ZOLTÁN: A facsonkolás hatása a lombkorona alakjára és a kultúrtáj mintázottságára (Recens példák Erdélyből)

koncentrikusan bővül.

6 Ennek hatását ábrázolták a 2. ábra 3., illetve 5. sorában. A csonkolás rendszeressége, az ágak levágása között eltelt idő is befolyásolja a lombkorona, illetve a sarjak formáját. A 2. ábra a három leggyakrabban csonkolt fa - a bükk, a tölgy és a gyertyán - csonkolt lombkorona-formáit mutatja be, elsősorban a németországi erdőhasználati formákat alapul véve. 1. ábra. A három alapvető facsonkolási mód sarjadztatás (A), az embermagasságban történő csonkolás (Kopft>aum) (B) és a gallyazás (C) - hatása a lombkorona alakjára (Kaennel-Schweingruber 1995) 2. ábra. Az egykori németországi extenzív erdőkiélési eljárások következtében létrejött faprofilok sematikus rajza a bükk, a tölgy és a gyertyán példáján (Speier 1997) Hogy az emberi beavatkozás, a hagyományos paraszti erdei haszonvételek milyen hatással vannak a táj szerkezetre és a biodiverzitásra, jó példát szolgáltatnak a német nyelvterületen nagyon alaposan megkutatott „niederwald - mittelwald" típusú történeti erdőhasználatok.

7 A magas szálerdőkkel ellentétben a meghatározott időközönként levágott, egy tőkéből több törzset növesztő „niederwald" típusú

8 vagy a magasabb hagyásfákkal tarkított „mittelwald" típusú erdők

9 a biodiverzitás szempontjából sokkal gazdagabbak: jóval több lágyszárú növényfajnak jelentenek otthont és változatos rovar- és madárvi6 Szabó 2009. 132. 7 Rövid leírását 1. pl. Jedicke-Jedicke 1992. 146., Küster 1996. 238-239. 8 Andrásfalvy ezt a típust Sárköz példáján a friss eleséget és lombtakarmányt biztosító rendszeresen vágott apróerdőnek nevezi. Andrásfalvy 2011. 4. A német terminológiában ezt a lomb legeltetésével intenzívebben hasznosított, a legelöerdőböl származtatott tipust Laitbwiese-nek nevezik. Mühlenberg-Slowik 1997. 116. 9 A magyar nyelvben mindkettőre az eresztvény kifejezést használták. Vö. Szabó 2009. 135-136. 553