Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - HEVESI ATTILA: Fa és kő külön-külön meg együtt (Valamit a kalotaszegi magyarság temetőinek sírjeleiről)

10. kép. Eocén mészkőből faragott sírkövek Magyarvista 11. kép. Festett sírkő a vistai temptemetöjében. Mátyás István „ Mundruc" (1911-1977) sírja lom kerítőfalának külső oldalán (Hevesi A. felv. 2009.) (Hevesi A. felv. 2009.) 12. kép. Temető Nádasdaróc román kori temploma körül 13. kép. Szépen megírt eocén (Rásonyi Zs. felv. 2011.) mészkőből faragott sírkő Kispetri temetőjében (Hevesi A. felv. 2009.) eocén mészkövet. Szinte csak fejfákat, köztük szokatlanul magasakat, lándzsaszerüeket állítanak napjainkban is a felszegi Nyárszón. S az ellentét? Főként az igazi Nádas-mente: Magyarvista (Vi^tea) és Nádasdaróc (Dorolju), s még valamennyire Egeres (Aghire§u) is. Magyarvista vén, 18. századra visszamenő temetője a leginkább alak gazdag; a koronkénti divat változása itt követhető legjobban (10. kép). A templom körfalába kívülről beépített öreg sírkövek egyike azt tanúsítja, hogy azok virágos díszítését esetenként színesre festették (11. kép). S a sírjel fa549