Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - HEVESI ATTILA: Fa és kő külön-külön meg együtt (Valamit a kalotaszegi magyarság temetőinek sírjeleiről)

ragásnak máig működnek helyi műhelyei, mint nálunk a 20. század derekáig a Bükkalján (pl. Szomolya). Sőt, a kőipar megrendelésre különleges síremléket is készít. Nádasdaróc mai, településen kívüli temetője, remek 13. századi, román modorú egyház körül, arra is utal, hogy a forgalmasabb Egeresről Kolozsvárra vezető út mentén a régi falut bizonyára elpusztították, s a maradék lakosság behúzódott egy közeli, védettebb völgybe. A temetőt azonban máig használják. A sírkövek változatossága vetekszik a vis­taiakkal, néhány díszítőelem azonban itt vagy ott gyakoribb (12. kép). Megemlítem még Kispetri (Petrinzel) temetőjét, ahol vannak ugyan fejfák is, de a szépen megírt sírkövek lényegesen gyakoribbak (13. kép). A két nyersanyag, a fa - fejfához főleg tölgyfajokat (cser-, molyhos-, kocsánytalan; Quercus cerris, Q. pubescens, Q. petrea) használtak - meg az eocén mészkő, mindenfe­lé gyakori. A gerendák, oromzatok, kapuk faragásához minden faluban értettek. Külön kérdés Ketesd temetője. Természetesen hosszabb vizsgálódás, beszélgetés, terepbejárás kellene a néhány, fönt emiitett furcsaság magyarázatához. Addig, ameddig fa- és kőfara­gókkal lehet találkozni. (Szerencsére műkővel még alig.) Szóval Gyula, azaz kedves ünnepelt! El kellene látogatnunk együtt is a természet­földrajz és néprajztudomány közös gyepüjére! Minthogy mindketten többnyire ha­sonló gyógyszerekkel vagyunk tartósítva, a Jóisten adja. hogy ez teljesüljön! Mert. bár sokat és nagyon szépet, érdekeset írtak róla, Kalotaszeg olyan, mint a Bükkalja. Mindkettő csudás varázsú hölgyre hajaz, akibe végzetesen bele lehet szeretni. Öcsémuram! A Jóisten már csak ezért is éltessen, tartson meg egészségben! Ölellek: Hevesi Attila Utóirat: Bikal határában megterem a szőlő, s belőle iható vörös bort is készítenek... IRODALOM BÁTKY Zsigmond-KOGUTOWICZ Károly 1919 Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint. Magyar Földrajzi Intézet. Budapest BÁTKY Zsigmond-KOGUTOWICZ Károly-TELEKI Pál 1940 Erdélynek és Magyarország keleti részeinek néprajzi térképe 1910-ben. Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete. Budapest 1940 Erdélynek és Magyarország keleti részeinek néprajzi térképe az 1930-1939. évi nép­számlálások alapján. M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Budapest HÁLA József-KECSKEMÉTI Tibor-VOIGT Vilmos 2004 Kőpénzek. Mentor Kiadó. Marosvásárhely KOCSIS Károly 1992 Erdély etnikai térképe MTA FKI. Budapest KÓSA László 1977 Báródság. ORTUTAY Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon, I. 224-225. Akadémiai Kiadó. Budapest KÓSA László-FILEP Antal 1975 Báródság. A magyar nép táji-történeti tagolódása, 68. Akadémiai kiadó. Budapest 550

Next

/
Oldalképek
Tartalom