Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - FRISNYÁK SÁNDOR: A Börzsöny-vidék tájhasználata a 18-19. században

IKVA1 Nándor 1977 Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között. In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Studia Comitatensia 5. Szentendre, 129-218. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága NOVÁKI Gyula 1977 Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977. Budapest, 53-78. Magyar Mezőgazdasági Múzeum SOMOGYI Sándor 2006 Pest megye természetföldrajzi adottságai és azok átalakulása a társadalmi élet kezdetétől. In: FANCSALSZKY Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája I. kötet első rész. A kezdetektől a honfoglalásig. Budapest, 9^10. TORMA ISTVÁN 1994 Bernece és Baráti a középkorban. In: NÓVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Szentendre, 211 -221. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága TRINGLI István 2006 Pest megye a késő középkorban. In: FANCSALSZKY Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája I. kötet első rész. A kezdetektől a honfoglalásig. Budapest, 75-194. VASTAGH Gábor 2007 A szokolyahutai vasgyártás történetéből. In: VASTAGH Gábor: Tanulmányok a kohászat magyarországi történetéből. Sajtó alá rendezte HADOBÁS Sándor. Rudabánya, 50-93. Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Alapítvány ZSOLDOS Attila (szerk.) 2001 Pest megye monográfiája 1. kötet második rész. A honfoglalástól 1686-ig. Budapest STATISZTIKAI FORRÁSOK 1. Magyarország művelési ágak szerinti terjedelem és földjövedelme. Buda, 1865. 2. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Első rész (1895. évi adatok). Budapest, 1897. 3. Hont vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tiszta jövedelme művelési áganként és osztályonként az 1909. évi V.T-czikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazítás után. Budapest, 1914. 4. Nógrád vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tiszta jövedelme művelési áganként és osztályonként az 1909. évi V.T-czikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazítás után. Budapest, 1914. 5. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Állattenyésztés. Községsoros adatok. 1-5 kötet. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal LAND USE PATTERNS IN THE BÖRZSÖNY-REGION IN THE 18-19TH CENTURY In the outskirts of the Börzsöny-range, the Hungarian conquerors of the land have established a life space by their life sustaining activities. In the Arpadian-era the population carried subsistence farming, and later on in the 14th century cash crops fanning has become more and more important. The first period of heydays on this landscape lasted from the first third of the 14th century up to the beginning of the 15th century. This boom correlated to the role of Visegrád as the capital of the country (1323-1408) and an absorbing market. During the Ottoman occupation deterioration of the population and cultivated landscape in the Börzsöny-region was partial and periodical only. In the 18th century, capitalising on the reconstruction activities of the Hungarians and the immigrant Slovak and German inhabitants the landscape experienced a cultural revival again. During the 18th and 19the century the area between the mountain range and the river Ipoly was one of the most developed small agricultural region in the country. 541