Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - FRISNYÁK SÁNDOR: A Börzsöny-vidék tájhasználata a 18-19. században
erősítette gazdasági kapcsolatait a centrum térség településcsoportjával és a felvidéki bányavárosokkal. 1 8 Összegzés A Börzsöny-hegység peremterületein a honfoglalók életfenntartó tevékenységükkel kialakították életterüket. Az Árpád-korban a lakosság önellátó gazdálkodást folytatott, majd a 14. században egyre jelentősebbé vált a mezőgazdasági árutermelés. A táj első fénykora a 14. század első harmadától a 15. század elejéig tartott. Fellendülése összefügg Visegrád fővárosi szerepkörével (1323-1408) és felvevő piacával. A hódoltság idején a Börzsöny-vidék népesség- és kultúrtáj-pusztulása részleges és időszakos volt. A 18. század a magyarság és a betelepült szlovákok és németek kultúrtáj rekonstrukciójával a táj ismét fellendült. A 18-19. században a hegység és az Ipoly közötti terület az ország egyik legfejlettebb mezőgazdasági kisrégiója volt. Az agroökológiai feltételrendszemek megfelelő racionális tájhasználat a 18/19. század fordulójára kialakult. A rendkívül tagolt, változatos térszínek tájhasználata stabilizálódott, a 19. században csak kisebb korrekciókra került sor. A Börzsöny-vidék vegyes (polikultúrás) gazdálkodásával kapcsolódott be a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásába. A müvelésági megoszlást és az egyes földhasznosítási formák kataszteri tiszta jövedelmét az 1. és 2. sz. táblázat foglalja össze. Az agrárium mellett a középkorban a nemes- és színesérc-bányászat, a 18. században a manufaktúra-ipar is megjelent és tevékenységi rendszerével hozzájárult a táj antropogén formálásához is. IRODALOM BELUSZKY Pál (szerk.) 2007 Közép-Magyarország. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó BALI János 2005 Etnikai- és gazdálkodási kontaktzónából termelési táj: a Börzsöny-vidék a 20. században. In: KLAMÁR Zoltán (szerk.): Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében. Aszód, 38-51. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága DÓKA Klára 1977 Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550-1848). In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Studia Comitatensia 5. Szentendre, 129-217. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága DÖVÉNYI Zoltán (szerk.) 2010 Magyarország kistájainak katasztere, Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet FRISNYÁK Sándor 2010 Vác, a Duna-nyílás energikus helye. In: LÓKI József (szerk.): Interdiszciplinaritás a természet- és társadalomtudományokban. Debrecen, 103-114. Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke HÁLA József 1987 A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a X1X-XX. században. Budapest. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tárgyi Néprajzi Tanszéke 18 További irodalom: Ikvai 1977. 129-218., Nováki 1977. 53-78., Zsoldos 2001. 540
