Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - MIZSER LAJOS: Helynévmagyarázatok Dél-Borsodban

vadtak. Első említései: 1221: Tilos, 1268 körül: Tyloy. A til- 'nem engedélyez' ige először -os, majd -oj képzős alakja vált falunévvé. A bogácsi domboldalon fekvő fenyves, szőlő Tilaji-szög már nincs kapcsolatban a fentiekkel, hanem tulajdonosának, egy Tilaji nevű ember birtoklására utal. IRODALOM BEN KŐ Loránd (föszerk.) 1967-1976 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1-3. Budapest CSÁNKI Dezső 1890 Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I. Budapest DIÓSZEGI Sámuel 1818 Orvosi füvész könyv, mint a' Magyar füvész könyv' praktika része. Debreczenbenn FÖLDI Ervin (szerk.) 1980 Magyarország földrajzinév-tára II. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Budapest GYÖRFFY György 1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest FÉNYES Elek 1851 Magyarország geographai szótára, mellyben minden város, falu és puszta körülményesen leíratik I—IV. Pest Földrajzi nevek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kéziratos térképein Borsodi Levéltári Füzetek 7-9. Miskolc, levéltári kiadás KISS Lajos 1988 Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Budapest B. LŐRINCZY Éva 1979-2010 Új magyar táj szótár 1-5. Budapest MIZSER Lajos 2010 Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára. HOMÉvk. XLIX, 509526. Miskolc SUGÁR István 1980 Borsodi oklevelek a Heves Megyei Levéltárban. Miskolc TÓTH Péter 1988 Pesty Frigyes Borsod vármegye leírása 1864-ben. Miskolc ORTSNAMENERKLÄRUNGEN IN SÜDBORSOD Fleißige Pädagogen trugen im Jahr 1979 die erdkundlichen Namen des Kreises Mezőkövesd zusammen. 1980 kontrollierte ich die Sammlung. Von diesem Material gebe ich die Erklärung zu dreiunddreißig Ortsnamen. Die Namen sind zu unterschiedlichen Zeiten entstanden. Die Motive für die Namensgebung waren sehr verschieden. Sie können auf Personennamen (Ábrahámka, Batúz), auf menschliche Tätigkeiten (Huta-lápa [Hütte-Ried], Lóger [Verladeplatz]), auf Wasserverläufe (Kadarcs, Szarda), auf die einstige Tier- und Pflanzenwelt Karúd, Pipis; Kocsordos, Csemye), auf verwüstete Dörfer im 16. Jahrhundert (Montaj, Tilaj), auf die Qualität des Bodens (Sugoró, Szomjúhát) verweisen. Es kann aber auch andere Motive zur Namensgebung geben: (Búszer, Lator). Mit einigen sind auch Volksbräuche verknüpft. [Übersetzt von Jan Post] Lajos Mizser 515