Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - BORSOS BALÁZS: Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan?

Bodrogköz: Három folyó között - három részre tagoltan? BORSOS BALÁZS Az ünnepelt, Viga Gyula, és e tisztelgő cikk szerzője kutatói érdeklődésének metszete két közös halmazt is kiad: az egyik az ökológiai, környezeti kérdések előtérbe helyezése, a másik pedig a Bodrogköz népi kultúrájának kutatása.

1 Bár Viga Gyula tudományos kutatói pályája jó tíz évvel hamarabb indult, a tudományos minősítési rendszerek átalakításai kettőnk sorsát többször is összefonták: az egyetemi doktor Viga Gyula opponálhatta (a Bodrogközről szóló) kandidátusi értekezésemet, ám mivel ezt a címét nem tudta átminősítetni, meglehetősen bizarr módon az utóbbi években én lehettem bizottsági tag mind PhD dolgozata, mind nagydoktori pályázata elbírálásakor, amelyek témája ugyancsak a Bodrogköz volt. Azt hiszem nem csoda, ha e tisztelgő cikk témája is e három folyó közé szorított terület, egész pontosan a Bodrogköz kulturális sajátossága és belső kulturális tagolódása, amely vizsgálat a szerző nagydoktori értekezésében kifejtett módszertant (vagyis a Barabás Jenő főszerkesztésében 1987 és 1992 közt megjelent Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjainak számítógépes elemzését [klaszteranalízisét]) használja.

2 1. A magyar nyelvterület kulturális tagolódásának meghatározása a Magyar Néprajzi Atlasz számítógépes feldolgozása fényében Az elemzések megértése érdekében szükségesnek látszik röviden összefoglalni az alkalmazott módszertant. (A klaszteranalízis elvi alapjaival és gyakorlati buktatóival kapcsolatban hadd utaljak korábbi publikációkra.

3) A Magyar Néprajzi Atlasz 634 térképlapon közel ennyi kulturális jelenség helyi változatait mutatja be elméletileg 417 kutatóponton. Az adatok kódolása és digitalizálása után egy klaszterező program az elemeket (településeket) az őket jellemző változók (kulturális jelenségek) értékei (helyi változatai) alapján összehasonlítja. Az egymásra leginkább hasonló két települést összevonja egy csoportba, jellemzőik alapján egy közös „súlypontot" képez, s a továbbiakban ezt veti össze a többi kutatóponttal. Az elemzés kezdetén mindegyik elem egy, csak önmagából álló csoportot képez, a végén mind a 417 elem egyetlen csoportba tömörül. Az elemzés folyamán (ott, ahol a program nagyon különböző csoportokat von össze) tipikus eloszlásokat állapíthatunk meg. A néprajzi nagytájak, középtájak és kistájak száma (Kosa László 1998-ban kiadott összefoglalását követve rendre 5, 26, ill. 90) nagyságrendjében számítógép meghatározta kulturális nagy-, közepes és kis területi egységeket mutathatunk ki. Ezen egységekre - itt nem részletezhető vevő okfejtés eredményeként - a kulturális nagy-, közepes, kis- /és mikro-/ régió elnevezést találtam a legalkalmasabbnak.

4 1 Csak a könyveket említve: Viga 1996., 2008., 2009., illetve Borsos 2000. 2 Barabás 1987-1992. 3 Borsos 2003. 33-34., Borsos 2006. 145-146., Borsos 2007. 174. 4 Erről részletesen 1. Borsos 2002. 516