Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - KISBÁN ESZTER: Rácz Zsuzsanna könyvecskéje korabeli körképben
A „Kolompár" recept így szól: ,,'A Kolompárokat mosd meg, sós vízben főzd meg, szépen hajaid le, és karikára vagdald, röstöly metélt veres hagymát reá, a.u. [annak utána] tedd belé a' kolompárokat, sózd, borsold, és párgold meg sárgára, kevés lisztet reá, kavargasd, jó marha hús levet reá, azzal főzzed." (Mártás.) Az év másik meglepetése Rácz Zsuzsanna könyvecskéje, a burgonyás ételek első Jegyzésével. Az 1816-ban megjelent füzeten csak az év áll, a két következő füzet címlapja egészen pontos: „1818-dik Esztendőnek Első Havában". Úgy látom, nem használta, de vajon ott volt-e az asztalán az új pesti szakácskönyv is, amikor második füzetén dolgozott? A' Krumpli vagy Földialmából készíteni szokott ételeknek nemei Rácz Zsuzsanna Jegyzéseiben, Miskolcon 1816-1818. Rácz Zsuzsanna „könyvecskéje", amit csak én nevezek így, valójában azonos témában megjelent három füzet: a burgonyáról és burgonyaételekről. Minden jel arra mutat, hogy az első kettőről maga határozott, a harmadikat hatósági biztatásra vállalhatta el. Csak az utolsót hitelesíti azzal, hogy „önnön Próba-tételeim által vett tapasztalásaimat feljegyzet[t]em". Egyéb forrásait nem fedi fel. A címlapból kiolvashatóan a harmadik, legvékonyabb füzet azért született, hogy Borsod vármegye eleget tegyen a Helytartótanács legújabb rendeletének, amely ,,a' Krompli Termesztésének könnyebb, és az azzal élés többféle hasznainak" ismertetését sürgette és ellenőriztette. A vármegye a Biztos Uraknak, vélhetjük, e friss darabbal együtt mutathatta fel a városukban kinyomtatott füzeteket. Egyedül a harmadik darab címlapján nem mondja a szerző, hogy kinyomtatását maga fizette. A címlapok szerint az első füzet a szerző által „Ezer Exemplárokban, tulajdon Költségén kinyomtattatott; és T. N. Borsod Vármegye' minden Helységeinek számok szerént, és Másoknak is kiosztatott. A második, a receptek füzetén, más szavakkal ugyanezt olvassuk. Zsuzsanna asszony a burgonyát és megmunkálását jól ismerte. Dolgozott vele saját kertjében. Szent Mihály napja után ásták ki, „pincékbe rakattam, épségben megmaradtanak másoknak is láttokra". Meghallgatta, hogy az ugarba ültető gazdák jól jártak, krumpli után őszi gabonát vetve „szembetűnő gazdag aratással dicsekedtek". írásainak forrásairól ennél többet sehol nem árul el. Mégsem hagyhatta ki a hatóságnak bemutatandó füzetből azt sem, amit nem tapasztalt (de látszik, hogy olvasott), hogyan készül liszt a burgonyából nagy mennyiségben, ami eltartható több évre. Azt azért már nem merte beleírni, hogy a szárított burgonyát szitás gabonamalomba vigyék őrletni, de a környék „malmocskáját" (kézimalom) azért belekeverte. 3 3 „Búza szükségben felsegéllő Jegyzések" ez szerepel mindhárom füzet címében. Akkoriban a címlapok akár több száz szót is elbírtak, az övéi is többször százon felüliek. 3 4 Mi késztette írásra? - megfogalmazta az első füzet címében: „Országunkban ezen folyó esztendőben megtörtént Gabona nagy szűkiben ... A Köz Java előmozdításában ... segítségül legyen": Egyebek közt „Az ételeknek elkészítésében is ugyan a Krumpliból, minden liszt és tojás nélkül, vagy azoknak kevés hozzáadásával, különb-különb nemű Ötven Tál Ételeknek elkészítésében". 33 Rácz 1818. (III.). 34 A címek teljes szövegét közli Kósa 1970. és 1980. 208-209. is. 476
