Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - KISBÁN ESZTER: Rácz Zsuzsanna könyvecskéje korabeli körképben

A falvakban Magyarországon a 19. század elején olyasféle volt a burgonya helyzete, népszerűsítőinek küzdelme, mint ahogyan Wiegand birtokfelügyelő gazdász számolt be Alsó-Ausztriáról az 1770/71 szélsőséges időjárású éveket megelőző évtizedek tekintetében. Magyarországon, amikor már itt volt a baj, tanult írástudók és gyakorló mezőgazdászok, hatóságok és közemberek elsősorban a kenyér pótlásával, burgonyás és burgonyakenyerek összetételével, kelesztésével, sütésével, és népszerűsítésével foglalkoztak. Rácz Zsuzsanna is annak szentelte első füzetét. Zárásul „Két Miskolci Krumplikenyér-mely mind színére, mind ízére nézve dicséretet nyert Másoktól"-összetételét, készítését ismertette. Miskolc híres volt szép és jó gabonakenyeréről korábban, ezek pedig főtt, hámozott, megreszelt krumplival készültek most. Az egyik próba 1:2 arányban krumpli és rozsból, a másik 1:1 arányban krumpli és „elegyes Búza lisztből". Általában a „Krumpli Kenyereket az Ételek közt is szinte úgy használják, mint más kenyereket": erről 20 példát sorol fel. Az utolsó három oldalt a konyhának szánja, biztatva, sugallva, hogy a krumplit „sok formában kezdették enni az Emberek... kivált már mostanában". Ebből egyelőre egy 50 pontra kerekített Jegyzést állított össze, receptek nélkül, csak az ételek nevével, köztük sok magyar ételnévvel. Ez már maga páratlan volt a hazai konyhai szakirodalomban. Az „Emberek" azonban értendők a nagyvilágban, nem jelenti azt, hogy a borsodi emberek, ha nekikezdtek is, ilyen sokfélével foglalkoznának. A számozott ételsort jól áttekinthetően, sorokra tördelve közölte. „Krumplit eszik már az Emberek is, ... kivált 1. Krumplit esznek megsütve. 2. Megfőzve vízben. 3. Tehénhús-lében, és más Húsokban. Szószban is. 4. Betsinálthoz, gömbölyűre kivagdalva. 5. Böjtösen etzettel készítve. 6. Vajban, vagy Zsírban pergelve, 7. Rostélyos-Petsenyével öszvetsinálva, és Gulyásoshússal. 8. Saláta helyett. 9. Téj fellel bétsinálva. 10. Sóskával mint a' kemény Tojást. Ezeken kívül Tormás Tejfellel. 11. Megtöltve, Magyar- és Német- és Frantziásan. 12. Reszelt-Tészta helyett, ha a' főtt Krumplit lisztbe mártogatja mikor reszeli, 's úgy megszárasztja. 13. Gombótát, Levest és Szárazat. 14. Galuskát sokfélét. Közönségest minden tojás- és víz nélkül, fele Krumplit fele Lisztet öszvegyúrva. Ezen kívül Felvertet, és Olaszt. 15. Knédlit vagy Gombótzot Magyarosan, Németesen, és Svábok' módjára. 16. Pépet vízben vagy téjben Gyermeknek. 17. Bétsi Laskát, és más Metélteket. 18. Makarónit, Olaszt és Ducáten-Núdelt Frantziásan. 19. Csigákat, aprókat és nagyokat. 20. Réteseket, és Kóldus-Táskát. 21. Derellyét főzve és rántva, úgy a Rest Derellyét is. 22. Strudlit ['rétes']. 23. 'Smárent. ['pirított morzsa]. 24. Sódoros-Tésztát. 25. Pitét, Málét Oláhosan. 477