Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - LISZKA JÓZSEF: „Csillámlik a szőke Duna... "Adalékok a komáromi szekeresgazdák életmódjához és folklórjához

sincs egyelőre a forrásanyagban. Az egyes családokról ki lehet ugyan mutatni, s ezt Alapi Gyula nyomán

2

8 megteszi Kecskés is, hogy nemességgel bírtak, még azt is, hogy mikor szerezték ezt a rangjukat,

2

9 de hogy mivel foglalkoztak, illetve már akkor is neveztéke őket szekeresgazdáimak, nem tudni. A továbbiakban ennek a társadalmi csoportnak (amely önmagában is rendkívül tagolt lehetett, hiszen nyilvánvalóan voltak köztük nem nemesi rangúak éppúgy, mint a zömükben református vallásúak

3

0 mellett római katolikus is), szóval ennek a rétegzett társadalmi csoportnak az életmódját (lakásviszonyait, földművelését, állattenyésztését, viseletét, szokásait stb.) mutatja be a szerző. 3. kép. Salamon Zsigmond szekeresgazda és családja sírköve a komáromi református temetőben, az emléken látható fénykép részletével (L. Juhász Ilona felv. 2011.) Kecskés László viszonylag részletes leírását adja (alapvetően a szájhagyományra támaszkodva) az igaerővel történő hajóvontatás mesterségének, kitérve arra is, hogy a vontatás elengedhetetlen feltétele volt egy, a Duna vonalát követő kiépített és folyamatosan karbantartott vontatóút is.

3

1 Nos, az az igazság, hogy nem túl sokat tudunk erről a kétségtelenül létező vontatóútról. A témával foglalkozó korábbi szerzők inkább csak általánosságokat mondanak. Csermák Géza szerint például az első, a Duna folyását végigkísérő vontatóút 1233 előtt készült el, gondozását „különleges jogszabályok írták elő a parti birtokosok számára."

3

2 Ennek némileg ellentmond Csaplovics János híradása, amiből viszont az derül ki, hogy a Duna mentén semmilyen, legalábbis a 19. század első évtizedeiben semmilyen, karbantartott vontatóút nem létezett, a lovak sokszor a vízben gázolva végezték munkájukat. A szerző saját megfigyeléseire hivatkozva állítja, hogy 28 Alapi munkájában sehol nem találtam az adott család foglalkozására vonatkozó utalást (Alapi 1911) és a szerző egy másik kismonográfiájában, a Napóleon elleni 1809-es „nemesi felkelés" komáromi vonatkozásainak igen részletes bemutatásában sem szerepelnek a szekeresgazdák (Alapi 1910). 29 Kecskés 1978. 188-189. 30 Kecskés 1978.224. 31 Kecskés 1978. 210. 32 Csermák 1956. 14. Vő. Takáts 1900. 372