Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - LISZKA JÓZSEF: „Csillámlik a szőke Duna... "Adalékok a komáromi szekeresgazdák életmódjához és folklórjához
4. kép. Balázs Ferenc szekeresgazda sírköve a komáromi római katolikus temetőben, az emléken látható fénykép részletével (L. Juhász Hona felv. 2011.) gyakran a hajóhúzó állatoknak csak a fejük volt ki a vízből, s értelemszerűen a rajtuk ülő hajtók is mellig érő vízben áztak. 3 3 Hasonló körülményekről tudósít Leopold Schmidt, a Felső-Duna mentéről, 19. század végi forrásokra hivatkozva. A többi között leírja, hogy a hajóvontatók munkája rendkívül nehéz és körülményes volt, mivel a szabályozatlan folyam mentén semmilyen gondozott vontatóút nem vezetett. A lovaknak hol földes, hol kavicsos talajon kellett haladniuk, miközben sokszor szinte a sárba süllyedtek, sőt rövidebb szakaszokon még úszniuk is kellett. 3 4 Gráfik Imre egy tanulmányában a későbbiekben árnyaltabb képet rajzol az állati erővel végzett folyami vontatásnak ennek a kulcsfontosságú eleméről. Kárpát-medencei viszonylatban, a most vizsgált Duna-szakaszra vonatkozó konkrét példákon keresztül is bemutatja a vontatóutak karbantartásának törvényi hátterét és magát a valóságot is. Példákat hoz azzal kapcsolatban is, hogy bizonyos időszakokban az elhanyagolt vontatóutak következtében a Duna egyes szakaszain lehetetlenné vált az igaerővel történő vontatás, s ezért emberi erőt kellett alkalmazni. 3 5 Levéltári kutatásokkal a kérdéskört nyilván tovább lehet majd árnyalni. A folyóparti parcellák tulajdonosai és a vontatók között bizonyos jogszokások szabályozták a területsávok használhatóságát, illetve tilalmait. Mindamellett halvány adatokkal arra vonatkozóan is rendelkezünk, hogy időnként konfliktusokra, pereskedésre is sor került a helyi, vízparti gazdák és a vontatók között. 33 „Längst dem ganzen Strome ist kein Treppelweg, die Pferde, die das Schiff ziehen, müssen auf gut Glück im Wasser waten, und mehr als einmal war ich selbst Zeuge, daß von diesen Thieren nur die Köpfe sichtbar waren und die daraufsitzende Treiber bis an die Brust im Wasser staken." (Csaplovics 1829. 89). 34 „Die Arbeit war außerordentlich schwer und umständlich, zumal der unregulierte Strom keinen bearbeiteten Treppelweg besaß, sondern mit seinen zahllosen Unregelmäßigkeiten, Nebenarmen usw. das Vorwärtskommen an den Ufem bedeutend erschwerte. Nicht nur, daß die Pferde einmal erdigen, einmal kiesigen Grund unter den Hufen hatten, mitunter versanken sie auch mehr oder minder im Schlamm oder mußten sogar direkt eine kürzere Strecke schwimmen..." (Schmidt 1966. 115). 35 Grafik 1971. 92„ Gráfik 1973. 490-491. további irodalommal! Vö. Takács 1958., Timaffy 1976., Timaffy 1991. 373
