Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VEREBÉLYI KINCSŐ: Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok – etnicitás
Gaál Károly egy Alsó-Ausztria és a szomszédos országok közötti kapcsolatokról szóló konferencián fejti ki azt a nézetét, miszerint az egykori Habsburg Monarchia országaira éppen az a jellemző, hogy a különféle népek évszázados együttélése során az „összeurópainak" tartott kultúra megannyi változata, oly módon alakult ki a hosszas együttélés során, hogy azok között mégis jól megfigyelhetők az eredeti vonások is. 4 8 Mind a három szerző vegyes nemzetiségű területeken szerzett tapasztalatok alapján érzékelteti, hogy az interetnikus fogalommal nem mindig lehet jellemezni a különféle etnikai eredetű kulturális elemek tartós egymásra hatása révén kialakult változatot. Az a gondolat pedig, hogy a vegyes kulturális alakzatok is mennyifélék lehetnek, hamarabb fogalmazódott meg egy írónál, mint a szaktudományban. magyar népnek, mint a többi európai népnek is, nincs antropológiai értelemben vett, határozottfaji arca. De ez nem is fontos. A faj fejlődési eredmény, amelyben a beleépült elemek s úgy az antropológiai értelemben vett faji jellegzetességek, mint a természeti (faji) és történelmi - társadalmi, vagyis termelési és politikai okok miatt kialakult tulajdonságok határozzák meg a tényleges faji jelleget. Csak az avas dogmatizmus keresheti azt, hogy mi turániak, vagy árják vagyunk-e, és hogy hány százalékban ezek, vagy amazok. Nem turániak és nem árják vagyunk, hanem magyarok. Ezt csak azért hangsúlyozom itt, hogy a továbbiakban a faji szót mindig ebben az értelemben használom. Különösen áll ez az alföldi parasztságra, amellyel itt éppen foglalkozom, mivel ez a réteg teljesen kevert. A jászok és kunok török telepei között szláv, germán, sőt az újabbi kutatások szerint ugorok, illetve ugorszláv jobbágyok utódai laknak és keveredtek egységes alföldi parasztsággá. De - és ez a külön jellemzője az alföldi parasztságnak mindezek a népelemek összeolvadtak és egységes arcot mutatnak. Mert így a dunántúli szerbek, horvátok, németek vagy általában a felvidéki települések évszázadok óta őrzik egymás mellett a külön faji típusaikat, addig az alföldön minden nép eggyé - paraszttá válik. A békési tótok, a szabolcsi tirpákok, az itt-ott beköltözött svábok, ha nyelvben még nem is egészen, de öltözködésben, szokásokban, viselkedésben, paraszti érzésben és észjárásban majdnem teljesen átalakultak. Nem éppen magyarrá, mert ez nem jelent még itt semmi határozottat, hanem alföldi paraszttá. A továbbiakban ennek a paraszti népegységnek a sajátos arcát próbálom megrajzolni. Bizonyos, hogy ez a rajz nem lesz tökéletes. Az alföldi parasztnak nem volt sohasem a részletekre menő egységes megjelenése... , 49 Az az ismételten felmerülő, de részleteiben nem kidolgozott elgondolás, miszerint a paraszti munkából, a falusi életformából és a keresztény vallásosságból összetevődő mentalitásra az utóbbi két évszázadban a nemzetiségi öntudat kiépülésével (is) együtt járó kifejezési (szimbolikus) formák épültek rá, sok lehetőséget rejt magában. Gondolatébresztő lehet az a felvetés, miszerint az etnikai csoportok tartós együttélése során olyan új kulturális ötvözet jöhetett létre, amely az előző állapotokhoz képest új minőségeket hordoz. 50 Az etnicitás fogalom használata is jelzi, hogy az etnikai csoport fogalmának inkább társadalomtörténeti meghatározottsága helyébe egy kultúra-fogalom lépett. 5 1 Az etnicitás fogalom használatba vételét világ-szerte politikai, kultúrpolitikai szükségletek indokolták. Különböző földrészeken és országokban ezért a politikai-társadalmi elkötelezettséget 48 Gaál 1988. 49 Veres 1936. 15. 50 A nehezen lefordítható „métissage" fogalmával írták le korábban a dél-amerikaiak helyi és a spanyolok révén közvetített kultúrák elegyéből kialakult újabb kulturális formákat. Néhány évtizeddel ezelőtt kezdődtek el az olyan kutatások, amelyek az említett jelenség kultúra-elméleti modelljét megalkották. A „métissage" jelentéskörének a kiterjesztése a hagyományos értelembe vett „etnológia" szemléleti keretein túlra mutat, és egy eljövendő „európai etnológia" számára ad támpontokat. Laplantine-Nouss 2001. 51 Keményül 2002. L. még Barth 1969., Hofer 1980., Keményft 2004., Klamár 2005., Kovács-Szarka 2003., Paládi-Kovács 2002., Poutignat-Streiff-Fénart 2008. Schier 1989. 281
