Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VEREBÉLYI KINCSŐ: Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok – etnicitás
direkten felvállaló antropológia és szociológia megújította az interetnikus kapcsolatok megközelítését, értelmezését és módszertanát. A hangsúly- és irányváltást az etnikai identitásvizsgálatok fejezik ki a leghatározottabban. 5 2 Részletesebb elemzést igényelne annak a bemutatása, hogy az interetnikus néprajzi vizsgálatok és az újabb etnicitás vizsgálatok menyiben térnek el egymástól, illetve, hogy hol is vannak érintkezési pontjaik, azon túlmenően, hogy az előbbi inkább statikus, az utóbbi dinamikusan váltózó szemléletű. 5 3 Az etnikai és kulturális értelemben vett érintkezési területeket illetően a „kontakzóna" megnevezést használja a kutatás mindenek előtt kultúrföldrajzi felfogásban az etnikailag értelmezett nemzeti kultúrák találkozásainak térbeli meghatározására. 5 4 Mára már a kontaktzóna terminus adott ország belső területein élő társadalmi csoportok közötti nyelvi, nyelvjárásbeli, vallási érintkezési folyamatok földrajzilag meghatározható helyszíneire is vonatkozhat. (Félreértések elkerülése végett tisztázzuk azt, hogy Gunda Béla 1951-ben egy Amerikában publikált tanulmányában nem az etnikumok érintkezése helyszíneként értelmezve használta a „zones of contact" kifejezést, hanem a korosztályok közötti hagyományozódás és ennek legfontosabb alkalmaira - lakodalom, kocsma, gyógyítási gyakorlat - vonatkoztatva.) 5 5 A központ - periféria - határ - kontakzóna kifejezések a kulturális jelenségek különféle elemei és szintjei közötti viszony jellemzésére azért alkalmasak, mert térbelivé alakítják illetve térbeli jelenségként érzékeltetik a kulturális folyamatokat. 5 6 A magyar néprajzi szakirodalomban a kontakzónában illetve a tartósan egymás mellett és nagy tömbben együtt élő etnikai csoportok népi kultúrái közötti kapcsolatok jellemzésére szolgál az interetnikus kifejezés. Jobbára két többségi etnikai csoport érintett az összehasonlításban. A kisebbségben élő nemzetiség és a többségi helyzetben élő nemzet néprajzilag megfelelő megnevezése nem alakult ki egyértelműen. 5 7 Veszteségnek tekinthetjük, hogy az „etnikai/néprajzi csoportok kultúrája" fogalom felbontása az 1970-es éveket követő évtizedekben sem történt meg a hazai néprajzi szakirodalomban, jóllehet az nemcsak a magyar néprajzi csoportok, hanem a magyar és nem magyar néprajzi csoportok kultúráinak összehasonlításában is jól hasznosult volna. Az etnikumok közötti kapcsolatok megállapításához legalább annyira szükséges maguknak az etnikai csoportoknak az endonim és exonim jellemzése, mint azok egybevetése. 5 8 Amennyiben adott országban a nemzetiségek népi kulturális sajátosságainak rendszerszerűsége megbomlik és a környező néptől átvett elemek már nem épülnek be az adott rendszerbe, elindul az asszimilálódás, amely olykor akkulturációs folyamatokkal is párosulhat. Az etnikai csoportok kultúrájában végbemenő változások iránya és üteme történetileg sokféle, a társadalmi-politikai értelemben vett kisebbségi-többségi helyzettől függően is. 5 9 A különféle területekről különféle etnikai hovatartozással bíró családoknak és csoportoknak nemcsak a környezethez kellett alkalmazkodni, hanem adott falusi közösségen 52 Bakó 2003., Barth 19%., Bindorfer 2001., 2005. 53 Az etnicitás elméletével foglalkozó hatalmas irodalmat itt nem tudjuk áttekinteni, csupán jelezni kívánjuk az elméleti egybevetés szükségességét. 54 Jakab-Peti 2010., Keményfi 2002., Paládi-Kovács 1984., 2002., Schier 1989. 55 Gunda 1951., újraközölve 1979. 56 Ilyés 2004., 1. még Voigt 1984. A határ kéréseiről Paládi-Kovács 1965-68., Vilkuna 1975. 57 Kunt-Szabadfalvi-Viga 1984., Katona-Viga 1996. 58 Bindorfer 2005., Kiss 2001., Lázár 1996. 59 Kovács-Szarka 2003. 282
