Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VEREBÉLYI KINCSŐ: Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok – etnicitás
szentelte annak a kérdésnek, hogy az említett kapcsolatokat elméletileg és módszertanilag hogyan kell vizsgálni a kapcsolat, kölcsönhatás, érintkezés, párhuzam, analógia, migráció és kolonizáció fogalmak köré rendezve a mondanivalót. 3 3 Ujváry Zoltán a kutatási gyakorlat alapján fogalmazza meg azokat a tanácsokat, amelyeket az interetnikus viszonyok összetett vizsgálatánál érdemes figyelembe venni. O maga több elemzésében mutatott rá arra, hogy a kultúrák elemeinek cseréje konkrétan milyen formában, milyen szinten valósult meg a közelmúltban. Vándorkereskedelem, vásározás, nyelvtanulás, táji munkamegosztás és hasonló témák bemutatása során az anyagi kultúra formáinak egybevetésére is sor kerül. 3 4 A magyar és elsősorban szlovák szokások, mesék, népdalok, trufák, találós kérdések témái közötti azonosságok és különbözőségek sem kerülték el a figyelmét. 3 5 Mindez azt jelenti, hogy az etnikus kultúrák egymáshoz való viszonyának úgyszólván minden formájával és minden rétegével foglalkozott. 3 6 Az összefüggéseiből kiemelt adatok felsorolásai helyett Ujváry mindig kész a vizsgált néprajzi tényt vagy folklóralkotást a mindennapok gyakorlatába is elhelyezni. 3 7 A kulturális javak eredetének és terjedésének, az átadás-átvétel illetve a csere folyamatainak a leírásánál továbbra is segédeszközként lehetett támaszkodni a nyelvészeti/ etimológiai megállapításokra, amelyek az utóbbi évtizedekben, a néprajzi kutatásokban megint háttérbe szorultak. 3 8 (Itt nem említjük külön a tudományos megközelítéseknek azt a módját, amely a vizsgált jelenség párhuzamaként idézett a hazai nemzetiségek, a szomszédos népek illetve más európai népek néprajzi anyagából is.) A kapcsolat, érintkezés, kölcsönhatás fogalmak használata mögött nem mindig lehet az etnikumok szomszédsági viszonyának a korábbinál árnyaltabb értelmezését megtalálni. Feltűnő, hogy a párhuzam és analógia kialakulásának társadalomtörténeti vonatkozásaival mily kevéssé foglalkozott a kutatás. Magyar és nem magyar etnikumok táji elhelyezkedéséről, az ebből következő munkamegosztásról, termékek és művelődési javak átvételéről adatokban gazdag dolgozatok születtek. 3 9 Az ilyen dolgozatok azonban általában nem részletezik sem általában, sem konkrét esetre vonatkoztatva azt, hogy a vizsgált etnikus/nemzetiségi kultúrának melyek azok a néprajzilag jól bemutatható vonásai együttesen, amelyből a kutató egyet vagy többet kiemel. A néprajzi tények azonosságán/hasonlóságán vagy a gazdasági motivációk említésén kívül alig esett szó a kicserélt javak szimbolikus értékeléséről, ami természetesen egy rendszerszerű szemléletet feltételez. 4 0 Ebből a szempontból különösen tanulságos az az eljárás, ahogyan Ingeborg Weber Kellermann például a Tolna megyei Mözs község lakói népdalkincsének egybevetésénél eljárt. Az adatok elemzése kimutatta, hogy a helybeli svábok dalanyagában erőteljes a magyar nóták hatása. A kutató ennek okát abban látta, hogy a svábok a magyarokéval azonos társadalmi helyzetben lévén, ez 33 Ujváry 1986. 34 Ujváry 1961. 35 Ujváry 1986. 36 Az Ujváry Zoltán által irányított, évtizedekig tartó Gömör-kutatásokban egyetemi hallgatók és szakkutatók nagy számban vettek részt, ami azt jelenti, hogy generációk sora belenevelődött az interetnikus kutatásokba. Kötetünk címzettje maga is jeles művelője az ilyen interetnikus kutatásoknak. 37 Ujváry 1975., 1994. Az interetnikus kutatások néprajzi szakirodalmát itt nem sorolhatjuk fel. Példaként csak néhány művet említünk. Liszka 1994., 1996., Jakab-Peti 2010., Ujváry 1992. 38 Szabó T. számos műve közül példaként említjük Szabó T. 1980. 39 Kunt-Szabadfalvi-Viga 1984., Katona-Viga 1996., Székelyi 2002, Liszka 1994, 2009, Viga 1994, 2006. 40 Andrásfalvy 1978., 1987., Hajdú 2007. 279
