Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VEREBÉLYI KINCSŐ: Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok – etnicitás

Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok - etnicitás VEREBÉLYI KINCSŐ Mind a magyar, mind a nemzetközi néprajztudomány kezdetei óta kulturális kapcsolatrendszerekkel foglalkozik. Egyének és közösségek, tárgyak és használóik, vallások és hívők, népművészeti alkotások és fogyasztók - hogy csak néhány pár-kapcsolatot említsek - egymáshoz és környezetükhöz való viszonya időről időre újra meg újra megfogalmazódik.

1 A tárgyalni kívánt kulturális elemek egymáshoz való kapcsolódását történetileg és a jelenben is lehet vizsgálni, amennyiben nemcsak statikus formákat, hanem folyamatokat is képesek vagyunk érzékeltetni. Szándék és képesség kérdése, hogy a vizsgálódás az említett irányban meddig jut el a kapcsolatrendszerek feltárásában. Viga Gyula számos kutatása, sőt mondhatjuk kutatói munkásságának központi kérdése a népi kultúra keretében megvalósuló találkozások kinyomozása.

2 Az emberek találkozásainak során különféle materiális és szellemi javak, pl. köznapi munkatapasztalatok és ünnepi szokások, dalok, táncok, viseletek kerülhetnek egymás mellé rövidebb vagy hosszabb időszakra. Az egymásmellettiség többféle módon valósulhatott meg a történelmi pillanatnak megfelelően és még többféleképpen értelmeződött a néprajzi kutatásban. Dolgozatunkban az etnikai csoportok közötti kulturális kapcsolatok néprajzi/folklorisztikai bemutatása során figyelembe vett fogalmak és jelentéseik vázlatos és közel sem teljes áttekintésére teszünk kísérletet.

3 Közismert, hogy a 19. század elején a (népi) paraszti kultúra addig alig észrevett, felfedezésre váró, már-már egzotikus tartománynak tűnt az utazók, tanítók, a magyar nyelv iránt érdeklődő tudósok és amatőrök (a szó eredeti értelmében vett mű-kedvelők) előtt. A nemzeti kultúra megteremtésének vágya magával vonta a kultúra fogalmának szociológiai irányba való kiterjesztését és a nemzet történeti múltjának rekonstruálását is. Vannak esetek, amikor a politikai értelemben vett nemzetállam megalakulásánál a nemzet és egy etnikai csoport azonos, gyakoribb azonban hogy különféle etnikai csoportok élnek egy adott államban/országban. A felvilágosodás idején népszerűvé vált 'nép' fogalma a 19. században még nem fogalmazódott meg tudományos igényességgel. A 'nép' a politikai szövegekben, az irodalomban, a társadalomról való gondolkodásban azt a népességet jelentette, amely közös eredetű és természetes leszármazás révén hordozza az ősöktől örökölt kultúrát. A 19. század elején a magyar nemzeti kultúra meghatározása és megalkotása nagyon összetett kérdéssé vált.

4 Miben áll a magyar nemzetiségi a címe Edvi Illés Pál egyik, 1835-ben publikált cikkének, amelyhez hasonlót számosat találhatunk a 1 Természetesen nem kívánom itt a kultúra fogalmának több száz meghatározását bemutatni, csupán témám szempontjából lényeges néhány vonást emelek itt ki. 2 Viga 1994., 1997., 1999., 2006. 3 Mivel terminológiai, szemléleti kérdésekkel foglalkozunk, itt nem tudjuk a szakirodalom kiemelt szempontból fontos teljes irodalmát felsorolni. Az alábbiakban az irodalmi hivatkozásokkal szemléleti irányokat általában kívánunk jelezni. 4 Ennek a felfogásnak az elterjedtségével, történetével és mai megjelenési formáival Európában itt nincs terünk foglalkozni. 272