Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - V. SZATHMÁRI IBOLYA: Textil-, bőr- és posztó rátétdíszítmények viseleteken és lakástextíliákon a magyar népi díszítőművészetben. A rátétdíszítés múltja, jelene, jövője

alkalmazása, variálása terén, annak aprólékosabb, precízebb díszítményeit hozta létre. Míg az archaikusabb változat csaknem mindenhol fellelhető volt a Kárpát-medencében, addig a varrógéphez kötődő változat a bihari térségből - Nagyvárad, Nagykároly térségé­ből - kiindulva elsősorban a bihari térséghez közel eső vidékeken terjedt el, mondhatjuk azt is, hogy a Tiszántúl, kis mértékben a Felvidék sajátja lett. Az ország többi részén - így pl. a Dunántúlon vagy Komárom megyében is - a rátét archaikusabb változata öröklő­dött tovább még akkor is, amikor már az említett bihari térségben a varrógéppel készült változat lett általánossá. Az első típus általában a nagyobb ornamenseket alkalmazza, az applikációs minta már előzetesen megformálva kerül rá az alapanyagokra, és jelen van posztó, bőr, vászon, batiszt, tüll alapanyagokon egyaránt, míg a második típus csak a posztó alapanyagú szűrökhöz, kabátokhoz kötődik, mintázata aprólékosabb, a minta a varrógép alatt formálódik és utólagosan kerül kivágásra, cakkozásra. A rátét díszítmények középponti motívumai - a korábbi és későbbi korszakban egyaránt - a növényi ornamensek közül kerülnek ki, erre utal a bihari rátét díszítési tech­nika posztóvirágozás elnevezése is. A varrógéppel felvarrott rátétet a bihari szűrszabók a hosszadalmas és fáradtságos hímzés pótlására vezették be, az így díszített szűr olcsóbb is volt a hímzett cifraszűröknél. A rátét díszítés megtalálható a szomszédos népeknél is: horvát, szász, román szücs­és szürszabó munkákon, a szlovák fejkendőkön, de egész Európa-szerte, különösen gaz­dag az Ibériai-félsziget emlékanyaga, Ázsiában - így a belső ázsiai nomádoknál is - igen gazdag a rátét díszítmények köre. Hogyan, miből alakultak ki a rátét díszítmények? A rátétek kezdetben mindenképpen valami hasznossági funkciót tölthettek be, a legkorábbi változatok még minden díszítés nélkül a textíliák, a posztó és a bőr alap­anyagú viseletek széleire kerültek abból a célból, hogy a kopásnak jobban kitett részeket - többnyire széleket - megerősítsék. Ez a megerősítő funkció szinte a legutolsó időkig megőrződött mind a posztóból, mind a bőrből készült viseleti darabok esetében, az alap­színnel megegyező, vagy attól eltérő színű posztószegélyek, vagy irhaszegélyek alkalma­zásával. Rátétek kerültek, kerülhettek a viseleti darabok egyes elemeinek összevarrására is, ahol már azoknak a megerősítés mellett az összevarrást fedő vagy takaró funkciója is lehetett, vagyis a praktikum, a hasznossági funkció mellett már az esztétikum is szerepet játszhatott a rátétek elhelyezésénél. Rátétek takarhatták mintegy foltszerűen a ruhákon esett lyukakat, sérüléseket is. Idővel ezek az erősítő, vagy takaró funkciójú rátétek egyre díszesebb formát öltöttek, tudatosan a ruhadarabok díszeivé váltak. Legszebb, leglátványo­sabb formái a már fentebb említett bőr- és posztó alapanyagú viseleti darabokon alakultak ki. Feltehetően igen régi díszítési módról van szó, ami nemcsak nálunk, hanem más né­peknél is fellelhető. Hogy milyen régi díszítőelemeket őriznek ezek a rátét díszítmények, idevonatkozóan sok mindent megtudhatunk a Nagy Mari és Vidák István által 2001-ben megjelentetett Elfelejtett ősök árnyai című kiadványból. 2 A kötetben találjuk a Közép­ázsiai minták a magyar népművészetben című feldolgozásukat. 3 A szerzőpáros 1993-ban 2 Nagy-Vidák 2001. 3 Nagy-Vidák 2001. 29-37. (Ez a munkájuk korábban megjelent a „Csillagok, csillagok, szé­pen ragyogjatok..." Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére kiadványban. Népismereti Könyvtár 7. Dunaszerdahely-Komárom). 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom