Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - VIDA GABRIELLA: Kép vagy edény? 17. századi emberábrázolásos tál Diósgyőrből
A tálon a figurális ábrázolás — már csak technikai okokból, az ólommázas fazekasság díszítésmódjából következően is - elnagyolt, mégis a kor emberábrázolásainak tipizálási követelménye miatt hiteles. Az emberábrázolás egyik fontos törvénye már a 16. századi viseletképek, a különböző etnikumokat bemutató sorozatok tanúsága szerint is az azonosíthatóság: a lerajzolt ember társadalmi rétegének, később foglalkozásának egyértelműen felismerhető alakja legyen. 1 3 Ezt azáltal érik el, hogy a társadalmi státuszukat kifejező, illetve az azt egyértelműen jelző tárgyakkal (viseleti elemek, munkaeszközök, fegyverek) tüntetik fel, miként a vallásos ábrázolásban a szenteket az attribútumaikkal. A 17. századi lovas ábrázolásokra, csatajelenetek képeire, de a viseletképekre is jellemző, hogy néha pár milliméteres figurákon is pontosan azonosíthatók a viseletdarabok. 1 4 Ezért a tálon ábrázolt férfi korát a ruházatából és a lófelszerelés látható elemeiből meg lehet határozni, segítve ezáltal az edény datálását is. A férfi legfeltűnőbb viseletdarabja a hátán lévő párducbőr kacagány. Rendkívül drága pénzen beszerezhető párduc, tigris, esetleg medvebőr kacagánya csak a gazdag nemeseknek, illetve a magas rangot viselő tiszteknek lehetett. Rang és vagyonjelző, a nemességet reprezentáló ünnepi viseletdarab volt a 16-17. században. 1 5 A polgári öltözetből a 17. század közepe táján kikopott. A katonatiszti viselet azonban a 17. század végéig, a 18. század elejéig megőrizte, amint a hajdúk és a huszárok egyenruhája is tovább megtartotta a korábbi korszak férfiruházatának egy-egy elemét. A 17. században készült török-magyar csatajeleneteket megörökítő metszetek között van olyan, amely az egész magyar lovas sereget kacagányban ábrázolja. 1 6 Az 1652-es vezekényi csatában elesett Eszterházyak temetési menetét ábrázoló metszeten a zászlóvivő tisztek mindegyike kacagányt visel. 1 7 2. kép. Madaras tál ugyanarról a lelőhelyről (Kulcsár Géza felv. 2012.) 3. kép. Huszár kapitány képe egy 1690 körül készült viseletkódexből (Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a XVII. századból. Budapest. 1990. Európa Kiadó, 69. kép) 13 Fülemüle 1989. 112., Tompos 2009. 14 Szendrei 1896.77. 15 Szendrei 1908. 16 Rózsa 1973. 192. kép. 17 A török elleni nagyvezekényi (Bars megye) ütközetben 1652. augusztus 16-án elesett négy Eszterházy: László, Ferenc, Tamás és Gáspár temetése. Magyar Művelődéstörténet. Magyar történelem, 1527-1790. OSZK MEK. Arcanum Adatbázis Kft. DKA-025752. http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/ index. phtml?id=025752 (letöltés: 2012. március 24. -Aszerk.). 250
