Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - VIDA GABRIELLA: Kép vagy edény? 17. századi emberábrázolásos tál Diósgyőrből

A kacagány alatti viseletdarabról nehéz megállapítani, hogy mente-e vagy dolmány, de a mi szempontunkból ez nem is fontos. A 17. század elején még mindkettő térd alattig ért, a 15 éves háború végére pedig alig a comb közepéig. A dolmány fölött rendszerint mentét hordtak, ez volt a felsőruházat. Volt nyári és téli prémmel bélelt, de mindenképpen egyszínű volt. A tálon látható felsőruha azonban felemás: jobb oldala vörös, bal oldala zöld, ami csak két módon magyarázható. Egyik szerint a féloldalasan, panyókán felvett vörös mente alatt egy zöld dolmány van. A kacagányt és mentét együtt egyszerre panyó­kára vetve azonban aligha hordták. A másik magyarázat, hogy a fazekas a szakmája dí­szítési, jelen esetben színezési hagyományait követte, s ez által - amint az még említést kap -, fölülírta a viselet képének hitelességét. Az jól látható, hogy a vörössel ábrázolt, szűk ujjú kabátféle öltözék alja térd fölött ér a vitéznek, ami a 17. század közepének, Erdélyben a század végének divatja volt. 1 8 Figyelemre méltó a mellkason látható függőleges vonalazás, melyet színezés nélkül hagyott a készítő. Bármennyire sematikus és elnagyolt is a vitéz ábrázolása, jól látható, hogy a nyakon vízszintesen is fehér csík van, és az alatt indul a mellkason a többszörös függőleges vonalazás. Ha végignézzük a 17-18. századból ránk maradt mentés vagy dol­mányos férfit ábrázoló metszeteket, grafikákat, festményeket, akkor azt látjuk, hogy azok kis álló gallérral záródnak, és alattuk az ingből a nyaknál semmiképpen nem látszik ki semennyi. Ritka, de nem kivételes egy erdélyi magyar kapitány ábrázolása a 17-18. szá­zad fordulójáról, melyen hosszú, vékony, fehér nyakravalót tekert a nyaka köré, és hátra vetve a hátán lógott. 1 9 Több összeírásban is szerepel ez a gyolcsból vagy selyemből készített, két végén hímzett kiegészítő ruhadarab. Kétféle módon viselték: vagy hátra dobták, vagy - korabeli leírások szerint - elöl övbe dugták a végét. Csak utazáskor hordták a nemesek. Ezért feltételezhetjük, hogy a tálon szereplő férfi nyakában és a mellkason függőlegesen nyak­kendőt látunk. A leírások a 17. század második feléről említik, az összeírásokban is ekkor fordulnak elő. 2 0 A tálunk kacagányos lovasa szűk, lábhoz simuló, egyszínű nadrágot visel, mely az egész század során általános viseletdarab volt. A rendkívül nagyolt rajz miatt sem a nadrág, sem a lábbeli ábrázolása nem sokat segít a viselet datálásában. Sarkantyú és sarok nélküli, rövid szárú, bokáig érő lábbeli látható a kengyelben. A korabeli viseletdarabok ismeretében vagy az úgynevezett deli csizma, vagy a sarunak hivott típus lehetett. 2 1 Az, hogy merőben szokatlanul a lábon nincs sarkantyú, múlhatott a fazekason is, de lehet értelmezhető elem is. Ha kiemelten hangsúlyos lett volna az ábrázolásban a férfi katona volta, nem maradhatott volna el. Annál is inkább, mert az előre tartott kezében, amiben mindenképpen lennie kellene valaminek - buzogánynak vagy kardnak -, szintén nincs semmi, és ez sem tipikus. Alig van olyan 17. századi lovon ülő nemest ábrázoló kép, melyről e két elem hiányzana. Bizonyos, hogy a fazekas számára a lovasunk nem katona­ként, csupán nemesként volt fontos. 18 Radvánszky 1986. 57-70., Kővári 1860. 30-40., László 1988., V. Ember 1968. 19 Király 1990. 69. kép. Magyar kapitány. Eredeti viseletkódex: The true and exact Dresses and Fassions of all the Nations in Transsylvania. London, Britisch Library, Manuscript Collections, Add. MSS.5256. Erdély néhány évtizeddel tovább őrizte királyi Magyarország ruházatának divatját. A 17. század végi erdélyi öltözet több eleme márkiszorult a korabeli magyarországi viseletbői. Szendrei 1896. 97., Galavics 1990. 106. 20 Radvánszky 1986. 71., Apor 1978. 64-65., Kővári 1860. 29., Galavics 1990. 100. és 106. 21 László 1988. 38., Gáborján 1988., Radvánszky 1986. 48-57., Kővári 1860. 35., Höllrigl 1942. http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/47.html (letöltés: 2012. 3. 26). 251

Next

/
Oldalképek
Tartalom