Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - VIDA GABRIELLA: Kép vagy edény? 17. századi emberábrázolásos tál Diósgyőrből
tésű darabok. Tomka Gábor kutatásai bizonyították, hogy a 17. század elejétől nyugat felől keletre terjedt írókás díszítési technika először a központi szimmetria elve alapján szerkesztett, kevés motívumú típussal jelentkezett, és a század második felében jelentek meg a szerves, száras-leveles, hajladozó növényi elemek 8 rajtuk. A bemutatandó tállal együtt a gödörben talált írókázott tányérok között van több madaras és száras-virágos díszü is, döntő többségükre azonban még az említett, edényenként 2-3 elemet ismételve komponált sorminta, illetve középmotívum került. 9 Eszerint a gödörben a tállal együtt felszínre került kerámia nagyobb része még a 16. században - annak akár az első felében készült. Éppen az írókázott edények a legkésőbbiek köztük, melyeknek a többsége a készítési periódus első korszakára keltezhető, és csak a kisebb része a leveles-virágos, figurális elemeket is ábrázoló datálható a 17. század második felére közülük. Ez a fazekas stílus jellemezte a 17. század elejétől körülbelül a 18. század közepéig, kisebb foltokban fennmaradva a 19. század végéig (Mezőcsát) a NógrádGömör-Zemplén-Bihar-Békés-SzegedZenta-Duna közti területet. Elsősorban növényi díszítése volt, de néhány állatábrázolásos példány is előfordul köztük. Ránk maradt egy szarvasos tál is a diósgyőri vár ásatásaiból. 1 0 A legtöbbször előforduló állat a madár volt a tálakon, tányérokon, egységes formában és szerkesztésben. Emberábrázolásos töredék kevés van, noha Európa nagy részén általános volt úgy a fajanszon, a német kőedényen (Steinzeug), mint az ólommázas kerámiákon. Gazdag világi vagy vallásos témájú emberábrázolásos fazekasság élt Európa több vidékén a 17-18. században." A magyarországi emlékek közül hasonló virágok közt szerkesztett lovas látható egy Kecskemét melletti töredéken. 1 2 Egy teljes férfialakot ábrázoló darab van szintén Diósgyőrből (63.1.112 Itsz.) és maradtak ránk kisebb töredékek (75.62.57 Itsz. és 75.62.49. Itsz.). kép. A kacagányos lovast ábrázoló tál rajza (Kozmáné Bányi Judit rajza. 2002.) 1 Tomka 2004. 27. 8 Tomka 2004. 62. 9 Vida 1999. 16, Tomka 2004. 60-61. 10 Vida 1997. 395. kép, 199. 19. kép., Vida 2008, 215, 336. tárgy, Soproni é. n. 8. tábla 2. rajz. 11 Stephan 1986. 12 Szabó 1938. 506. kép. 249
