Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - VIDA GABRIELLA: Kép vagy edény? 17. századi emberábrázolásos tál Diósgyőrből

Kép vagy edény? 17. századi emberábrázolásos tál Diósgyőrből VIDA GABRIELLA A népművészeten belüli képalkotás bizonyos műfajai - elsősorban a rajzokkal illusztrált kéziratok, a 17-18. századi népi grafika

1 - az utóbbi néhány évtizedben előtérbe kerültek és vizsgálatuk mára komoly tudományos szakirodalommal önálló kutatási ága lett a folklórnak. A rajz, a festészet elemeit, a populáris nyomtatványok díszítményeit használó, fán, kerámián megjelenő, a népi díszítő hagyományoknak alávetett, képként is értelmezhető és leírható tárgyak

2 viszont sokkal kevesebb figyelmet kaptak. Ha mégis szóba kerültek, általában bevették a „népi grafika" tágabb értelmezésébe. A falikép, mint vizsgálandó kategória a kutatásban még fel sem merült.

3 Az edényeken, kerámia termékeken megjelenő képeknek, figurális ábrázolásoknak mint grafikai műfajnak nincs elemzési gyakorlata. 2002-ben, a Herman Ottó Múzeum régésze. Lovász Emese által vezetett ásatáson a diósgyőri vár északkeleti része mellett egy gödörből a vizes árkon kívül sok cseréptöredék között egy tál több darabja került elő.

4 A perem kivételével krémszínű fehér földfestékkel alapozott, díszítése írókával felvitt, mangánfeketével kontúrozott, zöld, vörös színezésű a színtelen ólommáz alatt. A tál minden szempontból beleillik korának miskolci-diósgyőri, hódoltság kori ólommázas fazekasságába.

5 A formája is tipikus: keskeny fenekű, széles, oldaltörés nélküli a pereme, széle felálló, hátán akasztófül volt. Különlegessé a díszítménye teszi: virágok között egy jobb felé néző lovast ábrázol. A tállal talált leletek között sok a durvább alapanyagú, fehérre égő agyagból készített, két színű ólommázzal (zöld-barna) fedett, metéltmázas mélytányér, illetve korsó.

6 A töredékek között nem nagy számban, de meggyőző arányban vegyesmázas darabok is vannak, amelyeken kék és fehér ónmázas részek váltakoznak a zöld és sárga ólommázas felületekkel. Több úgynevezett sárkánytarajos korsó töredéke is feküdt a gödörben. Ez utóbbi típusok mind a 16. század termékei. A 16. században a törökök által elpusztított és újra nem települt helységeknél végzett ásatásokon még nem kerültek elő írókázott díszí1 Csilléry 1971, 1990, Verebélyi 2002. 96-125. Tasnádi 2008. 2 Gazda Klára 2008-ban Kolozsváron megjelent Közösségi tárgykultúra - művészeti hagyomány című egyetemi tankönyve nemcsak összefoglalja azokat az ismereteket és elméleteket, melyek a témában eddig megszülettek, hanem nyelvészeti, kommunikációelméleti, matematikai, pszichológiai, esztétikai kutatások eredményeit is felhasználva jóval továbblép azokon (Gazda 2008.). 3 Verebélyi 2002. 98. 4 A töredékek között deformált, rontott darab is volt. mint ahogy a vár környékén több félkész darab is felszínre került már. A közelben fazekasmühely lehetett, a vár árkát és környékét szemétlerakónak használták. (Lovász Emese szíves szóbeli közlése. A tárgy publikálásának lehetőségét ezúton is köszönöm.) Vida 2003. 14. kép, Vida 2008. 215, 337. tárgy. 5 Vida 1999. 6 Ezeket úgy készítették, hogy a formázás után a földfestékes agyagba karcolták a készítendő mintát. A karcolt - metszett - vonalakat mint kereteket használták a különböző színű mázak elkülönítésére. 248