Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - P. SZALAY EMŐKE: Az úrasztali borosedények jelentősége a népi kerámia kutatásában

kája, díszítménye révén annyira hasonlít az előbb bemutatott két edényhez, hogy teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy ez az edény is Zán Sándor munkája, így készítési idejét szintén a 19. század második, harmadik évtizedére tehetjük.

1

3 Kisaron került elő egy hasonló edény, amelyen Zán János szintén megörökítette a nevét. Felirata: „Zan János Salánkon csinálta Inandi György. " Bár ezen év nem található, de az előbbi jellegzetességek alapján biztos állíthatjuk, hogy ezt is ő készítette, ebből kifolyólag készítési ideje is a 19. század elejére tehető. Ha térképre vetítjük az edények használati helyét, a legközelebbi Kisar 70 km távolságra fekszik Salánktól, Mátészalka 80 km-re, legtávolabb Mándok található, 100 km-re. Miután megrendelésre készült edényekről van szó, véletlenül nem kerülhettek a gyülekezetekhez, bizonyára tudatosan választották ki a megrendelők a készítő mestert. Ebből arra következtethetünk, hogy Zán Sándor ismert mester lehetett a 19. század elején, akit távoli vidékekről is megkerestek református hívek, ha úrasztali korsót szándékoztak készíttetni. Ezek az edények mind formájuk, mind jellegzetes díszítésük alapján tehetséges mesternek mutatják az eddig teljesen ismeretlen fazekast, akinek nevét eddigi ismereteink szerint ezek az egyházi edények őrizték meg. Gödényháza 13 Kresz 1991b. 223. kép. 14 Kresz 1991b. 530. 15 Jekelfalussy 1896. Itt dolgozó fazekasok: Balog Benjamin, Kölesei Sándor, Szegedi Antal, Trigely Benjamin. 16 P. Szalay 2002. 10. 17 Közölve Magyar Református Egyházak Javainak Tára 1. 1999. 138. Gödényháza fazekasságáról a 19. század sem tudunk. Itt dolgozó fazekas, esetleges fazekasok nem szerepeltek 1885-ben az iparos nyilvántartásokban, ami azt jelenti, hogy nem iparengedéllyel űzték a mesterséget.

14 Ugyanakkor 1896-ban már négy mester nevét találjuk a felsorolásban.

1

5 Gödényházáról a 20. század első feléből kerültek a Déri Múzeumba készítmények.

16 Szerencsére nem csupán ezeket az egyszerű, mindennapi használati edényeket ismerjük. A szomszédos Királyháza református gyülekezete őriz egy úrasztali boroskorsót, amelyen a készítő megörökítette nevét és a készítés helyét, amely szerint az előbbi felsorolásban szereplő egyik mester munkája: „Készítette Kölesei Sándor Gödényházán T. Megyeri Béláné rendelete fajtán 1911-ben A Királyházai ref. Egyház az uly templomba úrasztali bornak. Az Isten áldja meg az egyházi tagokat" (5. kép).

1 Külön folyamán szintén még említés szintjén 5. kép Úrvacsorai boroskorsó. Gödényháza, 1911. 217