Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - NAGY MOLNÁR MIKLÓS: Jeles egyéniségek és hatásuk a 20. századi nagykunsági népi kerámia történetében

István Erzsébet kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy „Id. Badár nem csupán szakmai inspirációk hatására dolgozhatta ki új, széles körben kedveltté lett stílusát, hanem a nemzeti stílus kimunkálását, a keleti örökség felvállalását és a »háziipar« támogatását szorgalmazó mozgalom, az 1906-ban alakult »Tulipán« mozgalom is hatott a munkásságára. Dokumentuma ennek a gömbölyű szilke, amelynek felirata: »Magyarország a világ közepe« s a mondat egyetlen kis tulipán írókával felvitt stilizált rajzával, a mozgalom ismert szimbólumával zárul. "

6 A régi bravúr technikák közül alkalmazta az áttörést és a rátéteket is. Koronás vázáin - amelyek első darabjáért kapta a párizsi világkiállítás elismerő oklevelét - áttört díszítésű korona, oldalán szintén áttört díszítmény látható. Süteményes, gyümölcsös táljait hasonló áttörésekkel díszítette. Ezekhez az áttörésekhez Badár már sablonokat használt, a bonyolult fülek kialakításához pedig gipszformákat. Domanovszky György értékelése szerint Badár Balázs olyan mester, aki e központ nevét országosan ismertté tette.,, Kísérletező, nagy tehetségű fazekas volt, aki a helyi hagyományoktól eltérő különféle formai, díszítő- és technológiai eljárásokkal kísérletezett. Ez tette híressé, egyben ez vezette oda, hogy majdnem teljesen kiszakadt a helyi hagyományok műveléséből. "

7 Kresz Mária kutatásai során külön is foglalkozott Badár stílusával, jelentőségével. Véleménye szerint ez a stílus a formát, a színezést, a díszítést tekintve a mezőtúri századvégi hagyományos stíluson alapult. Virágai, hajladozó levelei már az elődök munkái között is feltűntek, de a népművészet más ágaiban is. „Badár Balázs művészete az emlékezetben még élő régi alföldi fazekasművészet és a tudatos historizáló századvégi ornamentika különös, sajátos keveréke. "

8 Az általa kialakított új stílus nemcsak a korabeli mezőtúri fazekasok körében tűnt újszerűnek, hanem a kor kerámiamüvészetében, országos viszonylatban is új jelenség volt.

9 1912 novemberében több társával ő is részt vett azon a tanfolyamon, amelyet az ő műhelyében tartottak. Ez a tanfolyam arra volt hivatva, hogy az új, olcsó nyersanyagokkal és mázfajtákkal, mázszínekkel is megismertesse a fazekasokat. Ezekről a tanfolyamokról a kortárs jeles néprajzkutató, Györffy István eléggé kritikusan vélekedett: „A díszítőművészetek közül utolsó helyen említem a népi fazekasmesterséget. Ezt a múlt század 90-es éveiben maga a kereskedelmi minisztérium tette tönkre, ugyanis vándor »tanárok«-at küldött ki a vidékre, akik új formákat, díszítő elemeket, színeket és festésmódot honosítottak meg a fazekasok között. A szarajevói kincstári fémipariskolában gyártott bosnyák rézvázákat vették edénymintának, erre a Huszka-féle magyar szűcshímzés-mintákat festették fel díszül. Megtanították a fazekasokat új színeket keverni. A festéket a szaporátlan iróka (csorgató) helyett a széles foltokkal dolgozó ecsettel kenték fel. A néphagyomány értékét nem ismerő »tanárok« tudatlansága így csaknem tönkretette a hagyományos fazekasművészetet. A híres mezőtúri Badár Balázs fazekas a legutóbbi időkig csinálta a bosnyák rézvázákat cserépből, melyre szűcs- vagy egyéb hímzésmotívumotfestett. A festékkeverést meg az ecsettel való festést ma már minden fazekas űzi. A széles ecsettel persze nem lehet a csorgatott 6 István 1995. 8-9. 7 Domanovszky 1981. 196. 8 Kresz 1976.25. 9 István 1995. 8. 205