Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BODNÁR ZSUZSANNA: Hollóházi és telkibányai keménycserép edények a Sóstói Múzeumfaluban

összefoglalás abból a nagy anyagból, ami rendelkezésünkre áll. Jelen tanulmányomban kizárólag a parasztság számára készült keménycserép edényekkel foglalkozom, figyelmen kívül hagyva a készítés technikai menetét, de részletesebben ismertetem a gyűjteményünkben lévő parasztedények formáját, díszítését, a keménycserépnek a paraszti életmódban, lakásbelsőben betöltött szerepét. A kerámiafélék egyik változata a kőedény, amely készítését a 18. század közepén fedezte fel az angol Wedgwood. Hazánkban a 18. század végén, a 19. század elején jelentek meg az első kőedénygyárak.

5 A keménycserép, röviden megfogalmazva, kevert, finomított, fehéres szürke agyagárú, ólmos vagy bóraxos mázzal 1100 "C felett égetve.

6 Ezt a kerámiafajtát Wartha Vince, a magyar kémiai technológia megalapítója keménycserépnek nevezte el. Németül Steingutnak, angolul stonewarenek mondják. A kőedény cserepe a kiégetés után fehér színű lesz, törésfelülete egyenletes. Azonban porózus marad, nem válik tömörré. A kőedény masszája kaolint vagy vasszegény tűzálló anyagot, kvarcot (homokot) és toldpátot vagy mészpátot (dolomitot) tartalmaz.

7 Kétféle kőedényt különböztetünk meg: a földpátot tartalmazó kemény vagy angol kőedényt és a mészpátot tartalmazó lágy kőedényt. A hazai kőedények, köztük a hollóházi is, a lágy kőedények kategóriájába tartoznak. A kőedények felületét mindig bevonják mázzal, mert vízfelvevő képességük 10-15 százalékos, és emiatt máz nélkül nem lehetne őket használni a háztartásban. A máz felett, finom porcelánfestékkel festett, világos rózsaszín és piros színű, rózsából, kisebb virágokból komponált díszítmények gazdag változata készült. A rózsákból, szőlőfürt motívumokból, virágokból összeállított díszítmények megszámlálhatatlan változatban kerültek az edényekre. Az 1890-es évektől a matricával vagy sablonnal is dolgoztak, de ez a termék művészi hatásának rovására ment. A Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu kerámia gyűjteménye közel 1500 darabból áll, ebből 1100 db népi kerámia, közel 100 db porcelán, 300 db pedig keménycserép.

8 A tárgyak egy része eredeti használati helyéről került a gyűjteménybe, másik részét pedig gyűjtőktől vásároltuk meg. A keménycserepeket általában külön tárgyalják a fazekas készítményektől, pedig lényegében ezek is ugyanolyan cserépáruk, mint a fazekasok készítményei. A telkibányai és hollóházi keménycserép gyár nem csupán a parasztság számára termelt, hanem használati díszedényt gyártott a kisnemesség és polgárság számára is. A kőedényeket olcsón lehetett előállítani, könnyű volt tisztán tartani, és tetszetős megjelenésük hamar népszerűvé tette őket a vásárlók körében. A kerámiatörténetre jellemző, hogy a különböző jelentős központok újításait elég gyorsan veszik át más műhelyek, viszonylag hamar követik egymást az egyes formák és a díszítmények divatjában, ugyanakkor bevált és sikeres formákat, ornamentikákat hosszan, akár évtizedeken át is gyártanak.

9 Viga Gyula az Árucsere és migráció Észak-Magyarországon című munkájában a népi kerámiával folytatott kereskedelmet és árucsere kapcsolatokat feldolgozta, számos értékes adatot szolgáltatott, de a Felföld keménycserép manufaktúráiban készült termékek kereskedelmével, illetve a vándorkereskedelem kérdéseivel ebben a munkájában nem 5 P. Szalay 2010. 220. 6 Csiffáry 1997. 152. 7 Pálfi 2008. 137. 8 A Jósa András Múzeum Péchy-Kovács gyűjteményében a hollóházi és a telkibányai cserépedények számos darabját megtalálhatjuk még ezen kívül. A gyűjtemény publikálása még nem történt meg. 9 Balla 2009. 14. 184