Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - SÁRKÁNY MIHÁLY: Etnográfia, etnológia és az antropológiai perspektíva - fogalmak egy tudomány születésekor
Egy azonban fölöttébb valószínű, az, hogy az etnológia fogalom kitalálásában már volt, aki megelőzte, bár kérdés, hogy erről Chavannes tudott-e. .Ián Tibensky Frantisek (Franz, Ferenc) Kollárról, a „szlovák Szókratészről" írott monográfiájában, amely szlovákul 1983-ban, majd röviddel azután magyarul is megjelent, Kollár terjedelmes, a Magyar Királyság történetéről írott, 1783-ban kiadott munkáját (Históriáé iurisque publici regni Hungáriáé amoenitates) tárgyalva kitér arra, hogy Kollár használta az etnológia fogalmát, és azt „... új tudományágként definiálja, amely a népek etnogenezisének, eredeti településeinek, nyelvének és nyelvjárásainak, szokásainak, erkölcseinek és általában életének vizsgálatával foglalkozik." 3 3 Tibenskyt azonban főként az foglalkoztatta, hogy a szláv törzsek a magyarok előtt érkeztek a Kárpát-medencébe, kevésbé az etnológia elnevezés első megjelenésének a jelentősége. 3 4 Han Vermeulen a European Association of Social Anthropologists 1992-es, prágai konferenciáján az etnográfia és etnológia 18. századi intézményesüléséről tartott előadásakor szembesült azzal, hogy Tibensky munkáit jól ismerik, Kollárnál az etnológia szó megjelenéséről tájékozottak a szlovák, szlovén, horvát kollégák, sőt Vitomir Belaj Kollár és Chavannes elgondolásainak elmélyült összevetését is elvégezte, rámutatva egymástól eltérő gondolatvilágukra. 3 5 A továbbiakban Vermeulen újra és újra tudatosította Kollár teljesítményének jelentőségét és etnológia definíciójának hasonlóságát a göttingeni professzorok etnográfia felfogásához. 3 6 Azt is kiderítette, hogy Schlözer és Kollár tudtak egymásról, Schlözer idézte Kollárnak egy korábbi munkáját. Kollár pedig több ízben elismerően ír Schlözer Allgemeine Nordische Geschieh /éjéről. 3 7 Mindketten olyan térségek történetét kutatták, amelyekben több nép él egy-egy ország keretei között, s Kollárt különösen foglalkoztatta a szláv népek alakulásának történeti menete, különbséget tett gens-ek és popidus-ok között az etnológia általa adott meghatározásában is, amely szavak helyes fordítása fejtörést okoz, 3 8 de mindenképpen a társadalmi szerveződés különböző szintjeire utal. A görög auktorokra, közöttük Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperiojkra forrásként támaszkodó Kollár az etnológia szót 1781-ben is használta már, a helyre Justin Stagl talált rá, 3 9 mégpedig a geográfiához hasonló természetességgel, ami elgondolkodtató, hogy vajon véget vethetünk-e az etnológia szó további nyomozásának? Ismeretes, hogy az etnológia szó felmerült Johann Emst Fabri egy kommentárjában 1787-ben, amelyet Gottlieb Heinrich Stuck Verzeichnis von altern und neuern Landund Reisebeschreihimgen-]éhev ( Halle, 1 787)-hez fűzött, és amelyben az etnológiát a 33 Tibensky 1985. 159. 34 Vermeulen (1995. 59.) hivatkozásából tudom, hogy Tibensky korábban is foglalkozott a kérdéssel („Barokovy historizmus" a zaeiatky slovenskej slavistiky. In: Stúdie z dejin svetovej slavistiky do polovice 19. storocia. Bratislava, 1978. VEDA. 93-124.), ám ez a mü még nem volt a kezemben. 35 Vermeulen 1995. 57., Belaj 1989. 36 Pl. Vermeulen 2006. 132-133., Vermeulen 2008a. 223-224. 37 Vermeulen 1995. 46^17. Még részletesebben Vermeulen 2008b. 224. 38 Kollár meghatározása 1783-ból: „Az etnológia, amint fentebb alkalmasint említettem, a nemzetek és népek (gentium populorumque) tudománya, azaz a tanult embereknek az a stúdiuma, amelyben a különféle nemzetek eredetét, nyelvét, szokásait és intézményeit vizsgálják és végezetül hazájukat és régi lakhelyeiket, hogy jobban meg tudják ítélni a nemzeteket és népeket a maguk idejében." A gentium populormque itt adott értelmezését találjuk: Vermeulen 1995. 57. Idővel azonban a szerző megváltoztatta álláspontját, és a gens-et fordítja népként, a populus-t nemzetként. Vermeulen 2008b. 222-223. Németre viszont a Volksstämme und Völker formulát fogadta el (Vermeulen 2008b. 224.), amely szerint tehát inkább törzsekről és népekről beszélhetnénk. 39 Stagl 1998. 523. 16
