Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - KEMECSI LAJOS: Felföldi borkereskedő háza a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
építészeti érvek igazolják: a vastagabb és egységesebb, a tetőgerincig felmenő zárófal és a présház boltozástechnikái. 2 9 A múzeumi megvalósításkor a kiállítási időpontként megjelölt építési periódusnak megfelelő teljes építkezést kellett különösen rövid idő alatt megvalósítanunk. A ház építéstörténetének folyamatát újjáépítéskor megismételtük, még ha az feleslegesnek tűnik is: megépítettük, majd elfalaztuk a megszüntetett, korábban belső átjárást biztosító ajtónyílásokat a konyhában és az istállóban egyaránt, jeleztük a falelválásokat. 3 0 A 19. század elején épült, hozzáépített közös fedélszék alatt a négyfunkciós toldalék (istálló, kocsiszín, csűr, szénatároló) található. Már családi hagyományból tudjuk csak, hogy 1880 körül építették további toldalékként a „nagy istállót" (marhatartás), aminek a kutatás során csak a romjait találtuk. Ezt a melléképületet nem építette meg a múzeum, hiszen a kiválasztott perióduson túl volt már csak használatban. Viszont kőanyagát sikerült a rekonstrukcióban épülő házban felhasználni. 3 1 A homokos tufába vágott/vájt háromszakaszos borospince az 1860-as évek előtt készült. A pince megépült, a ház alatt húzódó két szakasz teljes hosszában; építésekor korszerű megoldást alkalmaztunk a helyi szentendrei talaj kedvezőtlen jellemzőinek kivédésére, a látogathatóság érdekében: speciális merevítő borítást kapott a veszélyeztetett pinceszakasz - az eredetihez igencsak hasonlító módon kivitelezve. A telek az eredetihez hasonló méretű és elrendezésű, az ültetett gyümölcsfák a településre a 19. század végén jellemző barack, cseresznye és dió fajták, a virágoskertben és a veteményesben is az egykor Hejcén termesztett növények jelennek meg. A ház hátsó falánál a vájt pince szellőzését biztosító léleklyuk áll. 3 2 A múzeumi bemutatás, berendezési elvek A hejcei ház berendezésében a múzeum gyűjteményeiben gyakorlatilag minimális mennyiségű tárgy volt felhasználható. Ezért további intenzív gyűjtések, vásárlások tehették megvalósíthatóvá a berendezést. A régióban az egykori polgári életmódot bemutató műtárgyak gyűjtése igen nehéz feladat volt. A filoxéravészt követő évtizedekben az egykori jólétet biztosító bor monokultúra megszűnt, és sok esetben az életmód visszaparasztosodott. Ez a folyamat Hejcén is erőteljesen érzékelhető volt. Az értékes egykori berendezési tárgyakat pedig a gyorsan terjedő műkereskedelem és magángyűjtemények vásárolták fel. Ez indokolta elsősorban a műkereskedelemből vásárolt tárgyak számának növekedését. Természetesen hagyományos terepmunkára épülő tárgygyűjtést is végeztünk a kiválasztott településeken. Ennek koordinálásakor szem előtt tartottuk a szabadtéri múzeumokban általánosan elfogadott szempontokat: igyekeztünk a kiválasztott házból, családból származó tárgyakat, - amennyiben ez megoldhatatlan - a településről, illetve a régióból származókat gyűjteni. 3 3 Komoly előrelépést jelentett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai által 2004 júniusában Rakamazon folytatott tárgy válogatás, illetve vásárlás. 3 4 Az eredeti hejcei házból bútorok nem voltak használhatók a helyszíni gyűjtések alapján, és gazdasági eszközök is csak korlátozott számban. A berendezési alapelvek29 Kemecsi 2003b. 9. 30 Kemecsi 2008a. 67. 31 Vö. Kemecsi 2008a. 66. 32 Jakab 2006a, 2006b. 33 Kemecsi 2008a. 69. 34 Kemecsi 2004b. 162
