Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - KEMECSI LAJOS: Felföldi borkereskedő háza a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Felföldi borkereskedő háza a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban KEMECSI LAJOS Az ünnepi kötettel köszöntött Viga Gyula igen gazdag és kiterjedt kutatási tevékenységén belül a javak cseréje, a Felföld, mint nagytáj jellemző kereskedelmi viszonyainak feltárása kiemelt területnek számít.

1 Igazolja ezt a számos vonatkozó publikáció, tudományos előadás, múzeumi kiállítás egyaránt. Véleményem szerint meghatározó szerepe volt abban, hogy az utóbbi három évtizedben jelentősen átalakultak a hangsúlyok az anyagi javak cseréjére vonatkozó néprajzi kutatásokban.

2 Köszöntő tanulmányomban az ünnepeltnek egy kevésbé ismert, de igencsak fontos tevékenységi formájára kívánom felhívni a figyelmet az imént jelzett tematikához kapcsolódva. Viga Gyula egyike azon - véleményem szerint sajnos nem elég sok - néprajzkutatónak, múzeumi szakembernek, aki önzetlenül, rendszeresen és igen hasznosan segíti távolabbi kollégái kutatásait, s nem őrzi féltékenyen az általa megszerzett tudást, vonatkozó ismeretet, legyen ez levéltári adat, megvásárolható műtárgy, ismeretlen magángyűjtemény. Viga Gyula számos esetben segítette közvetlenül és közvetve a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak kutatómunkáját, néprajzi terepmunkáját.

1 Rendszeres és intenzív munkakapcsolatban volt az intézmény munkatársaival a 2006-ban megnyílt Felföldi mezőváros tájegység munkálatai során is.

4 Köszöntő írásomban egy esettanulmány segítségével kívánom a vonatkozó néprajzi téma - a felföldi kereskedelem és az életmód - egy elemének múzeumi bemutatási tanulságait összefoglalni. Elöljáróban utalni kívánok arra az évtizedes problematikára, amely az ún. alkalmazott néprajzkutatás/tudomány, illetve a múzeumi bemutatási lehetőségek összefüggéseit jellemzi.

3 A szabadtéri néprajzi muzeológia, azáltal, hogy nagyon adekvát és sűrített képet kell adnia, igen komplex tevékenység. A szabadtéri néprajzi múzeumok nyilvánvalóan egyedi kulturális intézmények, hiszen teljes skálán mutatják be az ismereteket. A skanzenekben természet és kultúra, spirituális és materiális, elmélet és gyakorlat együtt jelenik meg, teljes élményt nyújtva, szerencsés esetben a látogató bevonásával. Nemzetközi téren mára egyértelműen elfogadottá vált, hogy létezik egyedi szabadtéri muzeológia, amely nem csak az épületekről és a tárgyakról, hanem az emberekről szól; az ilyen típusú múzeumok alapkompetenciája nem az analízis, hanem a szintézis. A múzeumi kiállítások tervezésekor és megvalósításakor figyelembe kell venni, hogy nem a puszta tények, hanem a történetek keltik fel és tartják ébren a látogatói érdeklődést. 1 A tanulmányt sajátos módon a Felföldi mezőváros tájegység hejcei lakóházában volt módom megírni 2011 júniusában. 2 Vö. Viga 2010. a vonatkozó irodalom szerepeltetésével. 3 Vö. Kemecsi 2008a. 74. 4 A tájegység koncepciójáról Cseri-Kemecsi 2004., megvalósításáról összefoglalóan Kemecsi 2008a, bemutatásáról legutóbb Kemecsi 2009b. 5 A kérdésről pl. Kemecsi 2008a, 2009a, 2009c, 2010. 157