Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - CSERI MIKLÓS: Új utakon a Skanzen

8. kép. A Skanzen Vonat a múzeumban 9. kép. A harmadosztályú kocsibelső a Skanzen Vonaton legjellegzetesebb épületcsoportjait mutatja be táji megosztásban, a 18. sz. közepétől a 20. század első évtizedéig bezárólag". A legkorábbi telepítési koncepciók (a Szolnoky Barabás-féle, a Hoffmann-féle, Balassa-Kecskés-féle koncepciók) mindenáron egy 18. század közepétől a 19. század végéig terjedő, ún. archaikus faluképet és népi építészeti kultúrát, életmód típusokat szándékozott bemutatni.

7 Ez talán egy-egy épület esetében sikerült is, főleg a Felső-Tiszavidék tájegységben, amely 1974-ben nyitotta meg kapuit, de a későbbiek során (Kisalföld 1987, Nyugat-Dunántúl 1993, Bakony, Balaton-felvidék 2000, Dél-Dunántúl 2005, Felföldi Mezőváros 2006, Észak-Magyarországi Falu 2010) ez az archaizmus egyáltalán nem volt fenntartható. A mellékelt diagram mutatja az SZNM által áttelepített, felépített és kialakított épületállomány korát, ami egyértelműen az 1880tól 1925—30-ig tartó időszakra csúcsosodik ki. Ez az az időszak, amikor a magyar polgári átalakulás és az ipari forradalom a tetőfokára hágott, és a Trianon előtti Magyarország egész területét behálózta a vasút. Az 1885-90-es években a Nagy Magyarország terüle1 Cseri-Horváth-Szabó (szerk.) 2011. 22-23. 152