Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - CSERI MIKLÓS: Új utakon a Skanzen

generációknak már semmiféle érzelmi és tapasztalati kötődése nincsen. 4 Ezt tapasztaltuk Szentendrén is, és a 2001 óta folyamatosan fejlődő műhelymunka eredményei e legújabb tájegységünkben csúcsosodtak ki igazán. A hiteles, családhoz, személyhez kötődő enteri­őrök bemutatási elvének megtartása mellett, a muzeológus bátran vállalta az élményszerű bemutatás követeléseit és következményeit. Monitorok és képernyők, hangzóanyagok, enteriőr szempontjából indifferens helyeken belógatott plakátok, táblák, esetleg vitrin­ben kiállított egyedi eszközök, az oral history módszertanával rögzített hangzóanyagok, interaktív eszközök és cselekvésre ösztönző felhívások sorakoznak egymás után. A leg­meghökkentőbb talán az ún. palóc hosszú udvar hátsó traktusában felépült domaházai lakóház szobája, amely a belépő látogatót teljes sötétségben fogadja. Ugyanakkor, ha a pitvar egyik falába süllyesztett nyomógombos klaviatúra egyik vagy másik gombját megnyomja, akkor a kurátor által megfogalmazott tömör, élményszerű információk és üzenetek jelentkeznek egy felgyulladó spotlámpa és szakavatott hangzóanyag segítségé­vel. A lakószoba ugyan a régi skanzenes módszer szerint van berendezve, tehát enteriőr­szerű, és minden egyes berendezési tárgy hiteles, eredeti, s azon a helyen áll, ahol állnia is kellett - de mégis ezzel az egyszerű technikai trükkel (az ún. alváshoz való készülődés életszituációjával) a korábbiakban megszokott „majd rájön a látogató, hogy mit kell lát­nia" elv helyett, önmaga fedezi fel az adott korban élő emberek egy határozott irányban történt viselkedését, cselekedeteit. A filkeházi lakóház anyagában, szerkezetében eredeti áttelepített épület, de minden egyes berendezési tárgya a gyűjtéseken alapuló, eredeti állapotú tárgyak hű másolata. Ezáltal a látogató nem egy sokszor elidegenítő, távolságot sugárzó láncon keresztül ismerheti meg a bemutatásra szánt életszituációt, hanem maga is részesévé válhat annak. Leülhet az ülőbútorokra, használhatja a konyhaeszközöket, befeküdhet az ágyba, a jelenlevő hagyományőr segítségével főzhet a tűzhelyen, mele­gedhet a kabolás kemence mellett, és netalán meg is kóstolhatja az éppen akkor készült hagyományos ételt. Ezen írás terjedelmi kötöttségei nem teszik lehetővé, hogy minden új elemet be­mutassunk. Elég legyen annyit említenem, hogy megújuló törekvéseink mind a szakmai, mind pedig a laikus közvélemény számára óriási sikerekkel elfogadottá váltak, amit leg­jobban bizonyít az, hogy a megnyitást követően az új tájegységet több mint 30 ezren ke­resték fel néhány hónap alatt, s 2011 -ben ez a kiállítás lett a Pulszky Társaság - Múzeumi Egyesület által kiírt „Év Kiállítása" pályázat és verseny győztese. Egyértelművé vált számunkra az is, hogy - nem lebecsülve és elítélve korábbi korok muzeológiai teljesít­ményeit - az Észak-Magyarországi Falu tájegység kialakításánál sikeresen alkalmazott módszertani újításokat folytatnunk kell, nemcsak az elkövetkezendő tájegységek építése során, de ahol lehet, a korábban elkészült tájegységek és kiállítások megújításával is. A SÖP második eleme az új bejárati épület - látogatócentrum kialakítása volt. Az épület kiválasztásánál arra kellett ügyelnünk, hogy ez az objektum több funkciós használ­hatósággal és jelentéstartalommal bírjon. Egyrészről szükségünk volt egy olyan épület­re, amelyik szervesen illeszkedik a szomszédságában levő Alföldi Mezőváros tájegység utcasora épületeihez, és hogy megjelenésben és korstílusban egyaránt eleget tegyen a legkorszerűbb 21. századi látogatói igények kiszolgálásának, harmadrészt pedig mint be­járati épület, ahol a vendég először találkozik a múzeummal, szimbolikus tartalmat is tükrözzön. Végül, hosszas keresés után, az eredeti helyén jelenleg is védett műemlékként 4 L. bővebben: Cseri 2003. 5-14., Cseri 2009. 9-20. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom