Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - CSERI MIKLÓS: Új utakon a Skanzen

1. kép. Észak-magyarországi fahl 3. A Skanzen vonat és a Skanzen Vasút restaurálása, illetve megépítése 4. Nyitott Muzeológiai Műhely. Erre a négy elemre az Európai Közösség 2 Mrd Ft-ot biztosított, és 222,2 M Ft-ot pedig a magyar állam önrészként bocsátott a rendelkezésünkre. A program megvalósítására 24 hónapot kaptunk, melytől mindenféle határidőbeli eltérés csak szigorú és nehéz követelményekkel lett volna lehetséges. így, visszatekintve az elmúlt évek folyamataira, örömmel szögezhetem le, hogy változtatás nélkül, határidőre elkészültünk a munkálatokkal, s az azóta lefolytatott pénzügyi-szakmai vizsgálatok azt is bizonyították, hogy az elvégzett munka, illetve a pénzek elköltése teljes mértékben szabályszerű és hiánymentes volt. A SÖP program leghangsúlyosabb eleme egyértelműen az Észak-Magyarországi Falu tájegység elkészítése volt. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1967-es alapítása és 1972-es önállóvá válása óta folyamatosan küzd és küzdött azért, hogy az elődök által elkészített telepítési koncepció megvalósuljon. A világ skanzenjeinek viszonylatában is egyedülálló, koncepciózus és monumentális telepítési terv kilenc tájegységet határozott meg a magyar népi építészet, lakáskultúra, életmód és gazdálkodás hiteles bemutatására, szakszerűen áttelepített épületekkel és hitelesen berendezett enteriőrökkel. A kilenc tájegységből 1967-2006. között elkészült hét (Felső-Tiszavidék: 1974, Kisalföld: 1987, Nyugat-Dunántúl: 1993, Bakony, Balaton-felvidék: 2000, Dél-Dunántúl: 2005, Felföldi Mezőváros: 2006, és a folyamatosan épülő Alföldi Mezőváros tájegység) és már „csak" az Észak-Magyarországi Falu, az Alföldi Mezőváros nagyobb, mintegy 50 épületből álló egysége és a Közép-Tiszavidék tájegység várt/vár felépítésre.

2 Az Észak-Magyarországi Falu tájegység elhelyezkedésében, telepítési koncepciójában közvetlenül kapcsolódott a 2006-ban megnyitott Felföldi Mezővároshoz, s azt koncepcionálisan kiegészítette. Ezért az elődök (Balassa M. Iván, Kecskés Péter, Flórián Mária, Cseri Miklós) munkájának és tapasztalatainak beépítésével, illetve tovább gondolásával Batári Zsuzsanna néprajzkutató és Román Árpád építész tájegységfelelősök egy olyan telepítési koncepciót készítettek, ami egyrészt hűen tükrözi az Ipoly és a Bodrog közötti, a néprajzi értelemben vett Palócföld, a szélesebb kiterjedésű északi hegyvidék településrajzát, építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és településmódját. Másrészt ez a telepítési program egy ún. majorsági épületegyüttessel szervesen kapcsolódik a 2006-ban átadott Felföldi Mezőváros tájegységhez. Nyolc telken, közel 50 lakó-, gazdasági- és melléképület felépítésével az 1 Cseri-Horváth-Szabó (szerk.) 2011. 22-23. 146