Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - CSERI MIKLÓS: Új utakon a Skanzen

2. kép. Észak-magyarországi falu - a tájegység utcasora a magtárral 3. kép. A perkupái lakóház lakodalmas szobája előbb említett északi hegyvidék minden jelentősebb tája, építészetileg fontos egysége képviselteti magát. Ugyanakkor több, a múzeum eddigi gyakorlatában nem szereplő építménnyel és technikai megoldással is gazdagítottuk az építészeti képet. Először is az 1998-ban módosított (mily rettenetes, hogy 1967 óta eddig kellett várni!) alapító okiratunk nyújtotta lehetőségek segítségével átnyúltunk a trianoni határokon, és a szlovákiai magyarság által lakott területről is hozhattunk épületet, ez volt a nemesradnóti lakóház és a kisgömöri kápolna. Másodszor, az 1960-as évek végén létrehozott telepítési koncepciót felülvizsgálva, beemeltünk az Epületjegyzékbe olyan objektumokat, melyek eredetije az építés helyszínén ma is védett műemlékként áll, de azok másolatban történő megjelenítése az általunk közzétett képet egyértelműen gazdagította (lásd például: perkupái lakóház, vagy az ún. bükkaljai pinceházak (barlanglakások) másolatban való bemutatása, ami egyfajta technikai bravúr is a nemzetközi skanzenológiai életben). A romjaiban megtalált és lebontott erdőhorváti módszertani ház kialakításánál csak a helyszínen megtalált épületrészt építettük újra hiteles formájában, a megtalálás időpontjában már elpusztult helyiségek falai helyén üvegfalakat, mesterséges épületelemeket alkalmaztunk, szándékosan elkülönítve skanzenológia eredeti módszertanától és építésmódjától. A 18. századból i'rininimílíi 147