Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
(1924) főszereplője, Prokop, a prágai vegyészmérnök a „destruktív kémia" feltalálója megtanulta érzékelni az anyagokban feszülő robbanóerőt: „érzem benne az atomok suhogását. Csak úgy zsibong az egész. [...] Irtózatos erő van az anyagban. És én... én kitapogatom, hogyan feszül benne. Az tartja össze... irtózatos erővel. Ha belül megbontod, széthull." Keze munkájától megrémülve dönt úgy, megsemmisíti a Prágát veszélyeztető krakatitot. A mérnök a romániai magyar irodalomban is jelentős szerepet töltött be a 20. század második felében. Az országépítő. A 20. század közepétől a mérnöki szaktudást az új hatalom igyekezett integrálni, a kisajátított termelési folyamatok irányítását, az erőforrások kiaknázását és felhasználását a mérnökök kezébe helyezte; a mérnöki pályába új fordulópontok és sorsesemények épültek be, a mérnökök váratlan egzisztenciális helyzetekkel szembesültek. 4 0 A romániai magyar regényirodalom szívesen helyezte a cselekményt a gyárakba és az építőtelepekre (Zimán József: Inasok, 1953; Asztalos István: Fiatal szívvel, 1961; Kovács György: Foggal és körömmel, 1961; Papp Ferenc: Acélfogak, 1963), a termelőszövetkezetekbe (Horváth István: Törik a parlagot, 1950). Ezekben a regényekben elsősorban a szakmunkás és a földműves mint szociális kategória dominál, s a mérnök ebben a szociális környezetben tűnik fel. 4 1 A mérnök harcias és önkritikus személy, kíméletlen önfegyelemmel elemzi viselkedését, felfedezett hibáit igyekszik kiküszöbölni. Ugyanígy igyekszik másokat is az öntökéletesítésre ösztönözni. Sokoldalú lény, részt vesz az üzem műkedvelő mozgalmában (kórus, szavalóverseny, hangszerhasználat), olvas, kirándulni megy családjával és munkatársaival, érdeklődéssel követi az ország és a nagyvilág eseményeit, politikai kurzusokat hallgat. A legmagasabb hőfokon. Nagy István 1952-ben megírt regényének cselekménye az államosítás napján kezdődik. A fordulatot követően a kapitalista tulajdonos kezéből kiragadott gyár, a kolozsvári acélöntöde a munkáshatalom kezére kerül. A gyár élére Bucsi Károly, a vasúti műhely munkása áll, valamint az üzemi párttitkár és az üzemi bizottság elnöke. Mindhárman tapasztalatlanok mind a termelés, mind az üzem vezetésében, mellettük áll „a kommunizmust építő szovjet nagyipar tapasztalata és minden támogatása." Az igazgató és a párttitkár éjt nappá téve veti bele magát a munkába, elmerülnek a káderkérdésekben, az üzemi munka szervezésében, jelentések és tervek készítésében, a munkások lelkesítésében, a közművelődés szervezésében és irányításában, az osztályharcban. Az új vezetőség nem tudja a gyár szakmai irányításába bevonni a gyár mérnökeit. Tolocan, a főmérnök tulajdonképpen megszállottja a szakmájának, a kísérletezésnek, Bucsi Károly mellett - kombattív természet hiányában - mégis marginalizálódik, s átmenetileg az egész gyár gyanúval követi minden lépését. A fiatalabb Bogdán mérnök viszont lelkes bizalmasa lesz a gyár vezetőjének. Hozzá hasonlóan a regény papírfigurája az a vegyészhallgató, aki egy nyári gyakorlat idején hangolódik rá a gyárigazgató forradalmi optimizmusára. A regény cselekménye az osztályharc, a termelés bojkottálása, a túlhaladott mentalitás elleni harc szintjén szerveződik. Magán viseli a 1950-as évek aktuális 40 A sztálini korszak irodalmát vizsgáló Balázs Imre József a témát a „kovácstól a mérnökig" narratívában mutatja be. Balázs 2007. 76-81. 41 A mérnök alakjának két komponense: olyan munkás, aki mesterségét tudósként is képviseli. Ez tette alkalmassá arra. hogy a mítosz fonódjék alakjához - állapítja meg a román szocializmus mítoszait elemző Boia. 2005a. 148. Lucián Boia gondolatát a sztálini kor romániai magyar irodalmát elemző Balázs Imre József is fontosnak tartja. Balázs 2007. 80. 111
