Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
mány előnyben részesíti a rációt (gondolat, gondolatvezetés, valósághűség), a nyelvezet megválasztásában a követhetőség és az egyértelműség szándéka dominál. 1 5 A tudomány - elitizmusa következtében - önmagát „magas tudománynak" nevezte. A társadalmi kommunikáció e két különvált területe közé a 19. században beékelődött a szociológia mint új tudomány (társadalomtudomány). Megjelenésekor arra tartott igényt, hogy a társadalom szakszerű visszatükrözéseként fogadják el. A társadalomtudomány ebben az értelmezésben a harmadik kultúra. A társadalomtudomány(oka)t viszont a kezdetektől fogva egyfajta eklekticizmusjellemezte: egyaránt használta a művészet és a (természet)tudomány szövegépítési stratégiáit, azaz ingadozott a szépirodalom és a tudomány kifejezésmódja között. 3 6 A mérnök témájú regények jelentősen hozzájárultak a mérnöki szaktudás, a mérnöki életforma, a mérnöki mentalitás popularizálásához, szerepe társadalmi jelentőségének elfogadtatásához, a mérnök szerepének, státusának transzparenssé válásához. A különc. Jules Verne, a század népszerű írója megújította a regény műfaját azáltal, hogy a kor tudományos-technikai forradalmát választotta életmüve központi témájává. 37 Regényeiben a világ (a dzsungel, a levegő, a tenger mélye) birtokbavétele, a meglepő közlekedési eszközök (léggömb, tengeralattjáró) szerepeltetése dominál. 3 8 J. Verne szórakoztató regényei jelentősen serkentették az olvasás forradalmát, új olvasóréteget hódítottak meg a szépirodalom számára, az ifjúságot. 3 9 A Nemo kapitány (1870) mizantróp hőse Londonban, Párizsban és New Yorkban mérnöki tanulmányokat folytat. Tengeralattjárót tervez és épít meg, s ettől kezdve végérvényesen a tengerfenék lakója lesz, s ide magával viszi a tudományok és a művészetek alkotásainak színejavát. A víz felbontásával elektromos áramot állít elő, a lélegzéshez szükséges levegőt különleges tartályokban tárolja, a tenger nyújtotta alapanyagokból élvezetes menüt szolgáltat fel, csónakon, búvárruhában sétautakat tesz, a tengerfenék világát árgus szemekkel figyeli. Egy Baltimore-i tüzérklub elnöke ágyúval kilőhető űrhajót terveztet, s az 1860-as évek táján két társával egy évre „a XIX. századhoz méltó" utazásra indul a Holdra (Utazás a Holdba, 1865, Utazás a Hold körül, 1870). Berend Iván, Jókai Mór Fekete gyémántok című regényének (1870) főszereplője szénbányát vezet a Bonda-völgyében. O veszi számba, értékesíti a kitermelt szénmennyiséget, hét végén szétosztja munkásai fizetését, velük van a tárnában. Legénylakását szakkönyvek, rajzok, kísérleti eszközök uralják. „Amint hazajött bányájából, bezárja magát tudákos barlangjába, tüzet gyújt, izzót szít a gázfőző kemencékben, vakító fényt gerjeszt 35 A folyamatot M. Foucault „a szavak és a dolgok" új kapcsolatával, a fogalmi nyelv kialakulásával írta le. Foucault 1966. 36 A társadalomról való szépirodalmi és a társadalomtudományi, a művészi, a reáltudományos és a társadalomtudományi beszédmód interferenciáiról és különbözőségeiről Lepenies 1990, eredeti, német nyelvű kiadás 1985. A szerzőnek a szociológia születésére vonatkozó „irodalom és tudomány közt félúton" kérdésfelvetése magyarul Lepenies 2001. Ugyanez a kérdés a történettudomány területén White 1997., szerk. 2003., 2004. A történelem regényben és tudományban való megjelenítése közötti különbségeket H. White alapján Bényei Péter tekinti át. A különbségek: a tropológia megfékezése (a retorikamentesítés), a tematikai szelekció, a képzelet behatárolása (narrátor, a szereplök viszonyrendszere, a metafizikai kontextus, az idősíkok), az idő múlásának érzékeltetése. Bényei 2004. Antropológia és szépirodalom viszonyáról Kiss 2003, tágabban Biczó-Kiss 2003. 37 Boia 2005. 12,22-31. 38 Vernének a technikai újításokat bemutató utazás-regényei beavató jellegét értelmezi Vieme. Idézi Boia 2005. 18-19. 39 Boia 2005. 12. Az olvasás forradalma az intenzív olvasásról az extenziv olvasásra való áttérést, az olvasás eltömegesedését, új olvasórétegek (munkások, nők, gyermekek) olvasáskultúrába való bekapcsolódását jelentette. Cavallo-Chartier 2000. 108
