Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vida Gabriella: „Fogason lévő Kristály talok és Más félék" 18. századi miskolci vagyonleltárak üveg díszedényei
hutával, vagy esetleg Miskolc környékén nem nagyon kedvelhették ezt a tárolóedényt" - állapította meg. 2 3 Nyilvánvaló, hogy a Veres László által korsónak leirt üvegtárgyak és a miskolci vagyonleltárakban szereplő kristálykorsók nem egyeznek meg. Utóbbiak semmiképpen sem lehettek nagyméretűek, mert nem fértek volna fel a fogasokra, hanem éppen ellenkezőleg, kicsiknek kellett lenniük: ez egyértelműen állítható a leltárakban megadott űrmértékekből. Az összeírások tanúsága szerint a 18. század második felében Miskolcon az alapértelmezett kristálykorsó egyiccés, vagyis 0,8484 liter űrtartalmú volt. Előfordult még meszelyes (0,4242 literes) kristálykorsó is az inventáriumokban (ilyenek lehettek az „Apró Korsók Kristályak", 2 4 illetve az „Egj kis Kristály Korsó" 2 5 nevezetűek is) és pintes, vagyis kéticcés (iccefajtától függően 1,4-1,6 literes) űrtartalmú korsó is. Pintesből csak egy kellett háztartásonként, meszelyesből több is előfordult. Az iccésekből 9-10-14 darabot is összeírtak egyegy helyen. Kétségkívül borosedények voltak, mert - amint azt az 1761-ben kelt leltár mutatja - feltüntették az összeírásokban, ha pálinkásedényekről volt szó. 2 6 A magyarázat valószínűleg a 18. század második felében Miskolcon értelmezett korsó jelentésében van. A korsó szó a 17-18. században még a kancsó, kanta, sőt a bokályformát is jelentette Borsod megyében. Ezek a szavak ugyanis alig-alig fordulnak elő a 18. századi összeírásokban, limitációkban, 2 7 és más írott forrásokban, noha a régészeti leletek gyakori előfordulást, a széles szájú, gömb testű edények általános jelenlétét mutatják ugyanebben a korban. Csak amikortól ezekre az edényformákra saját név rögzült, akkortól szűkülhetett le a korsó szó jelentése a szűk nyakú, kerek hasú edényre. A diósgyőri vár 1629-ben kelt inventáriumában említést kapott egy vajaskorsó, mely ha a később értelmezett, szűk nyakú formát jelentené, csak olvadt állapotában lehetne belőle kinyerni a benne tárolt vajat. 2 8 B. Kovács István a rimaszombati, gömöri fazekasságról írott munkájában bokálykorsónak nevezi a bokály, vagyis kiöntő nélküli kiskancsó formát, de nem 1. kép. Zempléni hutaüveg korsó Mogyoróskáról. Néprajzi Múzeum Ltsz. 57.49.1. (Vida Gabriellafelv. 20/0) 23 Veres 2006. 166. 24 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a, 6. köt. 419^120. 25 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 351-355. 26 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 529. 27 H. Csukás 2001. 28 Czeglédy 1974. 91-99. 64
