Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MÚZEUMELMÉLET - Kecskeméti Tibor: A természettudományi muzeológia a Gyűjteményegyetem szervezetében
Őslénytár 130 000 példányos ásványgyüjteménye, elsősorban Semsey Andor dúsgazdag földbirtokos mecenatúrája révén értékre a világ harmadik, mennyiségre a második gyűjteménye volt. E nemzetközileg is számottevő gyűjtemények több épületben voltak elhelyezve, többnyire szűkös körülmények között. A Növénytár a Magyar Tudományos Akadémia Arany János utcai bérpalotájában, az Állattár raktárai és munkaszobái az Erzsébet Népakadémia Szentkirályi utca 7. sz. alatti épületében, kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeum épületében, az Ásvány- és Öslénytár a Magyar Nemzeti Múzeum épületének II. emeletén. Helyzetkép, események, változások a Gyűjteményegyetem éveiben Klebelsberg első gesztusa a Gyűjteményegyetem felé az volt, hogy a november 18-i alakuló ülésen 10 millió korona támogatást engedélyezett a múzeumi könyvtárak számára, pótlandó a háborús évek kiesését. Tudományos téren a természettudományi tárak első jelentős. Gyűjteményegyetem által 1 070 505,- koronával támogatott programja a Sárrét kutatása volt. Az etnográfusokkal közös munka eredményeit nyomtatásban közölték 1923-ban. Támogatta a Gyűjteményegyetem az Állattár tudományos kezdeményezését, egy Balatoni Biológiai Állomás kialakítását és felszerelését Révfülöpön. Átadása 1925. május 20-án történt meg. A zoológus Hankó Béta vezetésével működő állomás a később európai színvonalra fejlesztett Tihanyi Biológiai Kutatóintézet csírája volt. Meghatározó volt a hazai természet- és műszaki tudományok fejlődésében a Klebelsberg kezdeményezte Természet-, Orvos-, Műszaki és Mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszus. Az 1926. január 3-8. között megrendezett kongresszuson 816 szakember és tudományirányító vett részt. Az államfő által is megtisztelt rendezvény 4 szakosztályban és számos tárgykörben vitatta meg a tanácskozás címében jelzett szakmák helyzetét, korlátjait és lehetőségeit, s javaslatot tett az előrelépés útjaira és módjaira. Kiilön szekciója volt a Természettudományi Múzeumoknak, melynek munkájában a Gyűjteményegyetem kebelében dolgozó 22 természettudós vett részt; 14 felszólalás elemezte szakmája helyzetét (itt a legtöbbet emlegetett téma a helyhiány, az anyagiak elégtelensége s a gyűjtemények egyesítése volt), s tett konstruktív javaslatokat a hogyan továbbra. A kongresszusnak kezdeményező szerepe volt a már korábban eml ített, az Országos Természettudományi Tanács és Alap (1926-1944), valamint a Széchenyi Tudományos Társaság (1931-1944) létrehozásában és beindításában. Az állami költségvetésből finanszírozott Országos Természettudományi Tanács és Alap, mielőtt még törvénybe iktatták volna létrejöttét (!), 14 és fél milliárd koronát biztosított természettudományos kutatásokra (a meglepően magas összeg a háború után beinduló inflációt is jelzi, de ha még az inflációt figyelembe is vesszük, akkor is igen jelentős összegről van szó). Ebből a Gyűjteményegyetem 1,35 milliárd koronát (átszámítva 107 600 pengőt) kapott, melyből 1926. június 30-án 550 millió koronát utaltak ki a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tárainak. Tudományos feldolgozásra 100 millió, műszerek beszerzésére 250 millió, a Balaton-kutatásra 200 millió korona jutott. Érdemes néhány konkrét támogatási célt megemlíteni: a Múzeum Évkönyve (Annales) és a Magyarország állatvilága (Fauna Hungáriáé) sorozat kiadása, ásványtani műszerek beszerzése (refraktométer, elektromos kemence, Michel-készülék, csiszológép, szárító482
